eur:
403.49
usd:
385.72
bux:
88019.38
2025. február 23. vasárnap Alfréd
Lovász László, az MTA elnöke beszédet mond a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 189. rendes közgyűlésének ülésén az MTA fővárosi székházában 2018. május 7-én.
Nyitókép: Soós Lajos

Lovász László: az MTA a legalkalmasabb fórum a tudományos együttműködésekre

Megfelelő ösztöndíjakkal és a magyar tudomány eredményeinek bemutatásával lehet megállítani a tehetségek elvándorlását - véli a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Lovász László az InfoRádióban arról is beszélt, hogy integrációs szerepet szán a kutatóhálózataitól megfosztott MTA-nak: összedolgozásra kell bírni a tudósokat egy-egy kutatás érdekében.

Újra kell fogalmazni a kutatóhálózatát elvesztett Magyar Tudományos Akadémia feladatait, küldetését – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az MTA elnöke. Lovász László szerint az intézmény december 2-i rendkívüli közgyűlésének legfontosabb dolga a hosszú távú stratégia megalkotása, az Akadémia kötelezettségeinek meghatározása lesz.

"Nyilván általában a tudományosságnak a támogatása, a tudomány népszerűsítése, a társadalom felé való közvetítése egy olyan feladat lesz, amit igazából már Széchenyi is kitűzött; a kormányzat támogatása tudományos módszerekkel."

Lovász László szerint az MTA - 17 ezer tagjával - továbbra is a magyar tudományosság legfontosabb köztestülete, képviseli az egyetemeket, kutatóintézeteket, ipari kutatásokat, de fórumot is jelent mindenkinek, aki érdeklődik a tudományosság iránt.

Az elnök szerint az akadémiának integrációs szerepe is lesz, ami a kutatóintézetek működtetésénél is jelentősebb feladat.

"Most egyformán figyelnünk kell a kutatóintézetekre, egyetemi tanszékekre, más kutatóintézetekre is. Úgyhogy én azt hiszem, hogy ilyen módon az Akadémia az egész magyar tudományt több dimenzióban tudja integrálni; összefogja a különböző munkahelyeken dolgozókat, összefogja a különböző tudományterületeket, hiszen nagyon fontos, hogy multidiszciplináris nagyprojektekben

együtt tudjanak működni a társadalomtudósok a természettudósokkal, bölcsészekkel.

Az Akadémia a legalkalmasabb fórum arra, hogy ilyen együttműködéseket kezdeményezzen, támogasson."

Lovász László azt mondta: szeretnék a különböző korosztályhoz tartozó tudósokat is integrálni, együttműködésre bírni. Az Eötvös Lóránt Kutatóhálózattal - az MTA korábbi kutatóintézeteivel - való együttműködésről azt mondta:

az Akadémiának részt kell venni a tanácsadó-testületekben, az intézetek átvilágításában.

Lovász László ugyanakkor azt is szeretné elérni, hogy az MTA egyetemeken zajló kutatásokat is átlássa és szerepet vállaljon azok minőségbiztosításában.

Azt is mondta, meg kell mutatni, hogy Magyarországon is izgalmas és világszerte elismert kutatások folynak, csak így lehet az országban tartani a tudományok iránt érdeklődő fiatalokat. Hozzátette: egyre többen hagyják el az országot az érettségi után vagy már azelőtt is, aki pedig nem alakít ki kapcsolatot a magyar tudománnyal, szinte biztos, hogy nem tér vissza.

"Ha megmutatjuk, hogy

a magyar egyetemeken milyen izgalmas dolgok vannak,

esetleg megpróbáljuk bekapcsolni valamilyen szinten a fiatalokat a kutatásba már középiskolai szinten, akkor más szemmel néznek a magyar egyetemre és a lehetőségekre. Persze az anyagi kérdés is lényeges, megfelelő ösztöndíjprogramokra van szükség."

Lovász László szerint az Akadémiának olyan programokat kell szerveznie, amivel elérik, megszólítják a fiatalokat. Példaként említette a a Magyar Tudomány ünnepe rendezvényeit, utcai tudományos bemutatókat és a korábban a televízióban is sugárzott Mindentudás Egyeteme előadássorozatot, aminek fontolgatják az újraindítását.

"A magyar tudománynak szüksége van arra, hogy az egész társadalom megértse, hol tart, hogy áll, mi mindenben van benne.

És persze a legfontosabbak a fiatalok, hiszen ők fogják a jövő tudóstársadalmát adni, illetve a társadalmi támogatottságot is."

Az MTA elnöke a fiatal kutatókat támogató, az elvándorlásukat megállító Lendület programról azt mondta: ígéretet kaptak a további működtetésre.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar kutatás: meddőséget okozhatnak az élelmiszerekben lévő penészgombák

Magyar kutatás: meddőséget okozhatnak az élelmiszerekben lévő penészgombák

Egy magyar kutatócsapat a világon elsőként igazolta penészgombák által termelt méreganyagok jelenlétét a humán tüszőfolyadékban, továbbá megvizsgálta azok termékenységre gyakorolt hatását is. Sára Levente, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának adjunktusa az InfoRádióban elmondta: a tüszőérés rendkívül érzékeny folyamat, és minden egyes olyan tényező, ami ezt megzavarja, könnyen meddőséghez vezethet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.02.24. hétfő, 18:00
Schmidt Mária
Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója
Az internet egyre gyorsabban felejt, a politikusok és a kormányok okozzák az amnéziát

Az internet egyre gyorsabban felejt, a politikusok és a kormányok okozzák az amnéziát

Tíz év alatt az internetes oldalak közel 40 százaléka tűnt el, ha pedig ott is maradt a helyén, akkor a Google-höz hasonló keresők nem hajlandók megmutatni a találatokat. A webes történelem egyszerre pusztul az oldalak és szerverek megszűnése miatt, másrészt magán személyek és a világ kormányai is egyre nagyobb arányban tüntetik el a róluk szóló adatokat. Mindennek a vége az, hogy hiába keletkezik egyre több adat, sokkal nehezebb lesz az internetet történelmi kutatásokhoz, oknyomozásokhoz felhasználni. Ráadásul a kormányok és politikusok egyre inkább próbálják kitöröltetni a róluk szóló cikkeket, adatokat. Magyarországon is egyre több oldal és tartalom válik kereshetetlenné.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. február 23. 10:30
×
×
×
×