Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Élő pontyok a nyíregyházi Piaccsarnok halboltjában 2017. december 23-án.
Nyitókép: MTI Fotó: Balázs Attila

Elúszott az áfacsökkentés hatása, de ez nem zavarja a vásárlókat

Az üzletláncok számára fenntarthatatlan­ná vált az étkezési halak áfacsökkentése után ígért 17-22 százalékos árleszállítás, köszönhetően a csapadékos időjárásnak és a forint gyengülésének. A friss halak között a ponty és a lazac a legnépszerűbb.

Beigazolódott az áruházláncok év eleji várakozása, hogy 15-20 százalékkal bővül a haleladásból származó forgalom, miután januárban 27-ről 5 százalékra csökkent az étkezési hal áfája. Az adóváltozásból származó 17 százalékos árelőnyt azonban nem tudták hosszú távon átadni a fogyasztóknak, holott több piaci szereplő még 22 százalékos árleszállítást ígért - írja a Világgazdaság.

Az év közbeni dráguláshoz a ponty esetében például a termelők nehézségei, a tengeri halaknál pedig a forint gyengülése is hozzájárult

– derül ki a lap körképéből, amely a SPAR-tól, a CBA-tól, a Lidltől, az Auchantól és az Alditól kapott tájékoztatáson alapul.

Még mindig a ponty a menő

A friss halak között a ponty és a lazac a legnépszerűbb.

A tavaly még 2300-2400 forint volt a pontyszeletek kilónkénti ára, a forgalmi adó mérséklődése után, év elején 1900-2000 forintra csökkent, míg a lazacfilé ára átlagosan 7000-ről 5800 forintra mérséklődött.

Most viszont a legtöbb esetben a két érték közé esnek a kilogrammonkénti árak, inkább a múlt év végihez közelítve. Az áruházakban ugyanúgy kínálnak 2400 forintos pontyszeletet, mint 5000 forintos lazacfilét, így van ahol a lazac most is olcsóbb, mint januárban.

Bolti átlagban a pisztráng 2000, a harcsafilé 2500, a farkassügér pedig 3500 forintba kerül.

Befolyásolja az árat a forint és a rossz idő is

A keresletnövekedés miatt nőttek az árak, de a termelés nem bővült eléggé – mondta el a VG-nek a SPAR kommunikációs vezetője. Az Aldi sajtóosztályán azt emelték ki, hogy január eleje óta a haltermelők csak akkor emeltek az átadási áron, amikor a nyersanyagár változása indokolta. Egyes áfacsökkentésben érintett halak forgalma több mint 80 százalékkal nőtt 2017 azonos időszakához képest - írja a lap.

A halfogyasztás szezonalitása az áfacsökkentés ellenére is megmaradt. Például az édesvízi halak szezonja továbbra is szeptemberben kezdődik, ekkor érhető el számos halfajta jelentős mennyiségben.

Az évközi drágulás kapcsán a tengeri halak árát az euró árfolyama is befolyásolja, a ponty pedig részben azért drágult, mert az esős időjárás megnehezítette a halászatot.

Nyáron a halak eltérő táplálkozása okozhat súlycsökkenést, ami szintén befolyásolja a feldolgozott termékek árát.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×