Az alkotmánymódosítás reagálás a Velencei Bizottság és az Európai Bizottság bírálataira, valamint az Orbán Viktor miniszterelnök és Paczolay Péter alkotmánybírósági (Ab) elnök közötti megbeszélés eredménye - mondta a politikus.

Kifejtette: az Európai Bizottság három témakörben fogalmazott meg úgynevezett adminisztratív leveleket a magyar kormánynak, kérve az alaptörvény módosítását.

Ezek egyike azt a passzust érintette, amely szerint ha az államnak váratlan fizetési kötelezettsége támad bírósági - például európai bírósági - döntés miatt, adót vethet ki ennek finanszírozására. Ez azt jelenti - magyarázta Gulyás Gergely -, hogy ha a központi költségvetésben nincs elegendő tartalék egy ilyen kiadásra, akkor a kormánynak nincs más lehetősége, mint az adókivetés. "Ez akkor is így van, ha nincs az alkotmányban, de eleget teszünk az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos kérésének", így törlik a bírósági döntések miatti adókivetés lehetőségét az alaptörvényből - mondta.

A kormánypártok lemondanak a bíróságok közötti ügyáthelyezés átmenetinek szánt lehetőségéről is - folytatta a kormánypárti képviselő. Hozzátette ugyanakkor, hogy korábban sem uniós, sem komoly belpolitikai vitát nem váltott ki, amikor az Országos Igazságszolgáltatási Tanács élt ezzel a lehetőséggel a szocialista kormány alatt. Ennek ellenére a Fidesz egyetért azzal, hogy az ügyáthelyezés átmeneti eszköz, látni kell azonban, hogy a fővárosban és Pest megyében elképesztő leterheltséggel dolgoznak a bíróságok - mondta. Egyeztetettek az Országos Bírósági Hivatallal, és megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy az ügyhátralék az áthelyezések nélkül is a lehető leggyorsabban feldolgozható legyen - tette hozzá. Ehhez új bírói státuszokra és valószínűleg új bírósági épületekre is szükség lesz - mutatott rá.

A módosítás harmadik pontját a kormányfő és az Ab-elnök közötti egyeztetés eredményeként javasolja a kabinet: a bírói kezdeményezésre történő soron kívüli alkotmánybírósági törvény-felülvizsgálat határideje harmincról kilencven napra változhat. Gulyás Gergely emlékeztetett arra, Orbán Viktor vállalta a Paczolay Péterrel folytatott megbeszélésen, hogy az Ab-törvény módosításának elfogadása előtt kikérik az Alkotmánybíróság álláspontját. Ezt az ígéretet a Fidesz-frakció "valóra is fogja váltani" - fűzte hozzá.

Az Európai Bizottság még egy pontban kérte az alaptörvény módosítását, mégpedig a kampányszabályozással kapcsolatban - idézte fel a kormánypárti politikus, megerősítve ugyanakkor, hogy a kormányoldal úgy döntött: nem veszik ki a politikai hirdetéseket érintő korlátozások alól az európai parlamenti választási kampányokat.

Ezzel összefüggésben idézte az Emberi Jogok Európai Bíróságának az Egyesült Királyság ellen indult eljárásban hozott áprilisi ítéletét, amely éppen a fizetett politikai hirdetésekkel volt kapcsolatos, és rögzítette: összeegyeztethető az európai standardokkal a politikai reklámok tagállami korlátozása. A bíróság az emberi jogok európai egyezményével összhangban állónak mondta ki a brit szabályozást, amely a negyedik alkotmánymódosításon alapuló magyar rendelkezéshez hasonló, és egyértelművé tette, hogy ez a modell hozzájárulhat a politikai verseny kiegyenlítését célzó egyenlő feltételek biztosításához - fejtette ki.

Gulyás Gergely úgy fogalmazott: "a létező viták ellenére a kormány továbbra is kompromisszumra törekszik az Európai Bizottsággal. A módosítást nem kezeljük politikai presztízskérdésként, ha az unió jogrendjén kívül a módosítás a magyar nemzeti érdekkel is összhangban áll". Hangsúlyozta, tekintettel arra is, hogy a kritikák nem a negyedik alkotmánymódosítás legfontosabb pontjait érintik, "a nemzeti érdeket a bizottsággal való megegyezés szolgálja".

Hozzátette ugyanakkor, hogy a Fidesz örülne, ha a baloldali ellenzék nem az EU-t képviselné Magyarországon, hanem Magyarországot az Európai Unióban. Kevesebb lenne az országgal szembeni kettős mérce is, ha a balliberális oldal a kormány, nem pedig az ország ellenzékeként viselkedne - mondta a fideszes képviselő.

Giró-Szász András kormányszóvivő szerdai tájékoztatóján közölte, hogy a kormány döntött: kezdeményezi az alkotmány ötödik módosítását. Az ebben foglalt kormányzati javaslatokat múlt pénteken ismertette Martonyi János külügyminiszter. Brüsszelben hétfőn azt közölték, hogy még elemzik a magyar választ és bejelentést.