A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2011. évi népszámlálásának előzetes adatai szerint 4 388 920 lakóegység található az országban, melyből 4 372 088 minősül lakásnak, 10 806 lakott üdülőnek, és további 6026 egyéb lakott egységnek. Az összes lakóegységre vonatkozó 4,39 milliós érték mintegy nyolc százalékos növekedés az előző cenzus adataival összehasonlítva.
A hazai lakásállományra vonatkozó pontosabb adatokra ugyan még várni kell a részletes kérdőívek feldolgozásáig, néhány általános információ azonban már most különösen érdekes.
Ami először szembetűnhet az adatok elemzésekor, hogy világháborúk ide, rendszerváltások oda, Magyarországon az elmúlt 100 évben folyamatosan nőtt a lakások száma. Az 1920-ban mért 1,83 milliós lakásállományhoz képest pedig 2011-ben, hazánkban közel 2,5-szer annyi (4,38 millió) lakást regisztráltak.
A növekedés mértéke persze folyamatosan ingadozott, hiszen ez alatt a 100 év alatt voltak rombolással, avagy erőltetett építéssel eltelt évek, évtizedek is. Ugyanakkor az alacsonyabb növekedési százalék nem feltétlen párosul alacsonyabb darabszám növekedéssel is, mivel évtizedről évtizedre növekedett a bázis érték, így a 2011-ben mért nyolc százalékos növekedés daraszámban közel azonos az 1930-ban mért 20 százalékos bővüléssel.
Lakások százezrei állnak üresen
Az egyik legizgalmasabb kérdés a KSH előzetes felmérésiben a lakásállomány és a lakott lakások közötti összefüggés. Azt ugyan eddig is lehetett sejteni, hogy nem minden létező lakást laknak, de arra talán kevesen számítottak, hogy e lakások száma az előző népszámlálás óta a másfélszeresére növekszik. A továbbra is hangsúlyozottan a kérdőívek feldolgozása előtti állapot tanulmányozása során ugyanis kiderült, hogy míg 2001-ben 341 ezer lakás minősült "nem lakottnak", addig 2011-ben ez a szám meghaladja a félmilliót.
Az ilyen lakások azonban nem feltétlenül állnak üresen. 2011-re ugyan még nincsenek meg a hivatalos adatok, azonban az előző népszámlálásból lehet némileg következtetni a várható trendekre. Tíz évvel ezelőtt a 341 ezer "nem lakott" lakásnak a 73 százaléka (249 ezer lakás) minősült üresen állónak, amelyben nem volt lakó. Ez a statisztikai hivatal értelmezése szerint annyit tesz, hogy életvitelszerűen senki nem lakta az adott lakásokat.
A maradék 27 százalékból nyolc százalék (27 ezer lakás) volt más célra használt lakás, melyeket elsősorban irodaként, orvosi rendelőként és egyéb hasonló szolgáltatások végzésére tartották fent a tulajdonosok. Mintegy 14,4 százalék (49 ezer lakás) tartozott a másodlagosan használt kategóriába, ami jellemzően olyan tulajdonosokhoz tartozik, akik ingáznak két város között, és bár mind a két helyen van saját lakásuk, csak az egyik lakhelyük számít életvitelszerű tartózkodási helyüknek. Végül, de nem utolsó sorban 4,5 százalékos arányt képviselnek (15 ezer lakás) a csak üdülésre használt ingatlanok.
Azt, hogy a 2011-es népszámlálás is hasonló arányokat állapít majd meg, most még csak sejteni lehet. Mindenesetre nem árt figyelembe venni azt a közel sem elhanyagolható tényt, hogy Magyarországon az elmúlt 10 évben 216 ezer fővel csökkent a lakosság, miközben a már említett 320 ezer darabbal nőtt a lakásállomány. Bár sokan vehettek üdülőt vagy akár második lakást maguknak 2001 óta Magyarországon, a mintegy 150 ezres "nem lakott" lakásállomány növekedése vélhetően elsősorban az üresen álló lakások számlájára írható.
Rejtélyes robbantások, gyanús halálesetek – akcióba lendült Vlagyimir Putyin 5. hadoszlopa