A javaslat tartalmazza, hogy az áfa általános kulcsa 27 százalékra emelkedik január 1-jével. A pénztárgépeket február 29-ig kell átállíttatni, addig kézzel írt számla és nyugta pótolja a gépit.

A személyi jövedelemadózást érintő részek lényegében megegyeznek a korábbi bejelentésekkel, vagyis jövőre még nem vezetik be a ténylegesen egykulcsos szja-rendszert: csak évi 2 millió 424 ezer forint alatt vezetik ki az adóalap-kiegészítést, az efölötti részre 27 százalékos adóalap-kiegészítés vonatkozik. Az adójóváírás intézményét megszüntetik.

A javaslat pontosítja a családi kedvezmény szabályait is, ezentúl egyértelműen csak azok lesznek kizárva a jogosultak közül, akik a családi pótlékot vagyonkezelői joggal felruházott gyámként vagy vagyonkezelő eseti gondnokként intézetben, gyermekotthonban nevelt gyermekre tekintettel kapják.

A személyi jövedelemadó törvény egyik módosítása lehetővé teszi a lakását bérbeadónak azt, hogy a lakbérből levonja a más településen általa bérelt lakás bérét - feltéve, hogy a bérlet meghaladja a 90 napot.

A baleseti adó a népegészségügyi adó törvénybe került kiegészítésként, és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának 30 százalékaként a biztosítók szedik be.

Adókötelessé válik a reprezentáció és az üzleti ajándékok juttatása. A juttatás értékének 1,19-szeresét 16 százalék szja és 27 százalék eho terheli.

Az eddiginél sokkal nagyobb hangsúlyt kap a Széchenyi Pihenő Kártyán adható béren kívüli juttatás, csökken, illetve átalakul az étkezési utalványok formájában megvalósuló szabályozás.

Egységesítik az ingatlanforgalmazók és az ingatlanok pénzügyi lízingjét végző cégek kedvezményes illetékének feltételeit.

Az önkormányzat települési adót vethet ki, de ez nem állapítható meg törvényben szabályozott közteher tárgyára, így jövedelemre, adózás előtti eredményre és árbevételre. Az önkormányzat által kivetett építmény- és telekadó nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének a 3 százalékát. A települési adó levonható lesz az iparűzési adóból.

Az EKHO törvény annyiban módosul, hogy az így adózók körét az új nomenklatúra szerint sorolja át a módosítás, de - az indoklás szerint - érdemben nem változik a személyi kör. A magyarázó szabályok idesorolják a szakképzett edzőket, a hivatásos sportolókat és a sportvezetőket is.

Az autók átírási illetéke gyökeresen átalakul. Jelenleg henger-köbcentiméterenként 18 forint az illeték, amely 1.890 köbcenti után ugrik 24 forintra. Az illetéktörvény módosítása a motor teljesítményétől és a kocsi korától teszi függővé az illetéket. Például jelenleg egy 6 éves 1.300 köbcentiméteres 80 kilowatt teljesítményű kocsi átírási illetéke 23.400 forint, januártól viszont 48.000 forint lesz.

A bírósági illetékek is változnak. A peres eljárás illetéke ugyan 6 százalék, de legalább 10 ezer forint marad, viszont a felső határ 900 ezer forintról 1,5 millióra emelkedik.

A gépjárműadó is átalakul, a köbcentihez kötött adómérték a kilowatthoz és a környezetvédelmi osztályhoz kötődik. Az adót jövőre csak a magánszemélyek fizethetik negyedéves bontásban, a cégek január 20-ig, a teljes éves adót kötelesek megfizetni.

Változik a chipsadó

Átírják a népegészségügyi termékadó szabályait is. Eddigi azok az üdítőitalok és az előrecsomagolt cukrozott készítmények voltak adókötelesek, amelyek esetén a termék hozzáadott cukortartalma meghalad egy bizonyos értéket (üdítőital esetén 8 gramm/100 milliliter, cukrozott készítmény esetén 25 gramm/100 gramm). Problémát jelentett azonban a vámhatóság és az adózó számára a hozzáadott cukortartalom meghatározása, ha a terméknek van olyan összetevője, amely alapján saját cukortartalommal rendelkezik (gyümölcstartalmú italok, sütemények). Ezért a javaslat akként változtatja az üdítőitalok és a cukrozott készítmények fogalmát, hogy az adókötelezettség feltételének csak azt kell tekinteni, hogy a termék tartalmaz-e hozzáadott cukrot.

Az eddigi szabályozás szerint csak a 25 százaléknál nagyobb gyümölcshányadot tartalmazó italok, sűrítmények, nektárok, gyümölcslevek nem tartoznak az adó hatálya alá. A javaslat ezt kibővíti a legalább 25 százalék zöldséghányadot tartalmazó italokra is. Módosítja az energiaital fogalmát is: a jelenlegi 8 százalékos cukortartalomra vonatkozó korlátot eltörli, rögzíti, hogy a termék akkor adóköteles, ha koffeint és taurint tartalmaz. A javaslat szerint adókötelessé válnak az ízesített sörök és a long drinkek is.

Az üdítőitalok adómértéke 5 forint/literről 7 forint/literre, a cukrozott készítmények adómértéke 100 forint/kg-ról 150 forint/kg-ra, a sós snackek és az ételízesítők adómértéke 200 forint/kg-ról 250 forint/kg-ra változik. Az ízesített sörök adómértéke és az alkoholos frissítők adómértéke azonos 20 forint/liter lesz. A chipsadót kiegészítik a baleseti adóval, amelynek a javaslat értelmében 30 százalék lenne a mértéke.

A kereskedelmi gázolaj adókedvezményét kisebb mértékben növelik: januártól a dízelt üzleti célból tankolók literenként 17 forintot igényelhetnek vissza, holott az eredeti tervben 19,5 forint szerepelt.

A törvényjavaslat szerint a magánszemélyek által saját fogyasztásra készített sör, bor és pezsgő előállítása nem minősül jövedéki termék belföldi előállításának, így ez a tevékenység mentesül az adóraktári kötelezettség alól. Évente háztartásonként ezer liter sört lehet főzni adómentesen, feltéve, hogy azt nem értékesítik. A sör előállítására alkalmas főzőüstöt és komlóforraló üstöt viszont csak vámhatósági engedéllyel lehet majd birtokolni. A kisüzemi sörfőzdék adminisztrációs terheit enyhítik. Szintén adómentes lesz ezer liternyi saját fogyasztásra szánt gyümölcsbor és évi ezer liter pezsgő előállítása.

Januártól piacokon, vásárokon is értékesíthetők lesznek az adózott, zárjeggyel ellátott bér- és magánfőzött, gyümölcspárlatnak minősülő tömény italok.

2013-tól vége a válságadóknak

Matolcsy György a 2012-es adócsomag mellett beterjesztette a parlamentnek a fejezeti és kitekintő köteteket. Ebből kiderült, hogy 2013-tól a kormány már nem számol a válságadóból származó költségvetési bevételekkel, szemben az eddigi tervekkel.

A központi alrendszer mérlegére vonatkozó, a jövő évi büdzséhez csatolt kitekintés szerint az egyes ágazatokat terhelő különadókból a 2012-es évre tervezett 155 milliárd forintos bevétel után a kormány 2013-ra 1 milliárdos bevétellel számol, míg 2014-15-ben nem érkezik bevétel a válságadókból. Ez arra utal, hogy a kormány valóban megszünteti a 2010-ben (eredetileg) 3 évre bevezetett válságadókat. Az idei költségvetéshez csatolt kitekintésben még az szerepelt, hogy 2012 után a kormány a válságadók felét szedné be 2013-ban és 2014-ben.

A most nyilvánosságra hozott kitekintésből az is kiderül, hogy a bankadó jövőre még az eredeti összegben marad fent (ez 187 milliárdot hoz az állam konyhájára, ezzel számol a konvergencia program is, így ez nem meglepetés), a 2013-15-ös években pedig évenként 90 milliárd forintra számít a kormány a pénzügyi szervezetek különadójából. Vagyis 2013-tól feleződik a jelenlegi teher, ahogyan erre már korábban is utalt a kormányzati kommunikáció.

A kormány a jövő évre tervezett 1,5 százalékos GDP-növekedés után 2013-ra 2,9 százalékos, 2014-re 3,1 százalékos, 2015-re 3 százalékos növekedést vetít előre.