Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson

Ismét autózhatunk a Műegyetem rakparton

Több mint két év után visszaadták a forgalomnak pénteken a budapesti Műegyetem rakpartot, miután a 4-es metró építkezésével kapcsolatos felszíni munkák jelentős részét befejezték. Ezzel párhuzamosan a metró építése a felszín alatt az ütemtervnek megfelelően halad.

A DBR Metró Projekt Igazgatóság pénteki tájékoztatása szerint a Szent Gellért téri állomás szerkezetépítési munkálatai tavasszal befejeződtek, azt követően a kivitelező lefedte az építéshez szükséges leadónyílásokat, így nyílt lehetőség a felszíni rendezésre. Bár a téren két helyszínen - a Duna-partnál, illetve az egyetem oldalában mintegy 60 négyzetméteren - még fenntartják a projekt végéig a közterületi lezárásokat, az autóforgalmat ezek már nem zavarják, így egy-egy forgalmi sávban újraindulhatott a közlekedés.

A Műegyetem rakpartot 2009. május végén zárták le, innen zajlott ugyanis a pesti oldali alagútépítés kiszolgálása. Azóta az észak-déli gépkocsiforgalom az alsó rakpartot, illetve a Budafoki utat és a Bartók Béla utat terhelte.

A tervek szerint hamarosan a Baross téren is visszaadják a forgalomnak a most még lezárt területek egy részét. Itt az ideiglenes végállomási funkció miatt épült úgynevezett kihúzó műtárgy szerkezete szintén elkészült, az útépítési munkálatok jelentős része befejeződött, jelenleg a hatóságokkal egyeztetnek a forgalomba helyezés feltételeiről. Ezt követően szintén kétszer egy sávban és egy buszsávban megindulhat a forgalom a Thököly út Bethlen Gábor utca és Verseny utca közötti szakaszán, a Keleti pályaudvarnál viszont továbbra is terelésre kell számítani.

A végleges felszínrendezések csak 2012 végén, 2013 elején, a 4-es metró befejezésével párhuzamosan készülnek el, a DBR azonban törekszik arra, hogy ahol lehet, adják vissza a forgalomnak a korábban lezárt területeket. A Móricz Zsigmond körtéren várhatóan 2011 végén megszüntetik az íves házak előtti munkaterületrészt, a Fővám téren is csökkenhet még az idén a lezárt területek nagysága a járdák és a díszburkolat elkészültével, a Kálvin téren pedig a Ráday utca felőli térrész megnyitása történhet meg még ebben az évben.

Az átadásokkal párhuzamosan a felszín alatt az ütemtervnek megfelelően haladnak a munkálatok. A budai oldali állomások szerkezetkészek, itt már a belső beépítők dolgoznak. A Tétényi úti megállóba már az első mozgólépcsők is megérkeztek, illetve számos munkahelyszínen megkezdődött az áramellátó rendszerek telepítése. Még az idén megkezdik a budai oldali állomásokon az üzemi és utasterekben a fal- és padlóburkolatok, épületgépészeti, üveg- és lakatosszerkezetek beépítését, és elhelyezik a berendezési tárgyak egy részét is.

A vágányok a Móricz Zsigmond körtérig készültek el, volt olyan nap, amikor a kivitelező 140 métert haladt, de a Szent Gellért térnél egy rövid ideig még nem kezdhetik el a munkákat a belső beépítő tevékenységi körébe tartozó peronszinti betonozási munkák miatt. Várhatóan az év második felében elérnek a vágányok a Duna vonaláig, szeptemberre elkészülnek a pesti oldali vágányépítés tervei, és ezt követően ott is megkezdődhet a sínek lefektetése.

A projektigazgatóság közlése szerint a kelenföldi járműtelep építése is jó ütemben halad, a területen egyszerre dolgozott a szerkezetépítő mellett a vágányépítő és a rendszertelepítő. Az idén elkészül a kocsiszín, a diszpécserközpont, a központi és a pályafenntartási épület is.

Mint írták, a pesti oldali állomásokra jellemző a néhány hónapos csúszás, részben azért, mert az alagútépítés késedelme miatt nem lehetett a szerkezetépítési munkákat befejezni, részben pedig a Bamco nem úgy adta át a területet, ahogy az a szerződésben szerepelt, emiatt több utómunkát el kellett végezni. Ezek a kisebb késések azonban a végső határidőt nem befolyásolják, mivel a DBR - az alagútfúrás késedelmei miatt - ahol tudja, párhuzamosan végezteti a kivitelezőkkel a különböző munkálatokat.

Ezzel a módszerrel a DBR szerint tartható a 2013 közepére előirányzott műszaki véghatáridő, és befejeződhet a szerződés szerinti három hónapos próbaüzem is. Két jelentős kockázat azonban továbbra is van a projektben: az egyik az Alstom-szerelvények körüli jogi vita, a másik pedig a próbaüzem hossza. Bár az ütemtervben három hónap szerepel, nemzetközi tapasztalatok szerint a hasonló vonalak esetében 6-12 hónapot is igénybe vehet a próbaidőszak.

Hanganyag: Sigmond Árpád

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiss László: lehet, hogy a naprendszerek keletkezéséről alkotott elméleteink dőlnek most meg

Kiss László: lehet, hogy a naprendszerek keletkezéséről alkotott elméleteink dőlnek most meg

Különc exobolygót fedezett fel a Cheops űrtávcső. A feldezés eredménye szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel, mivel a vörös törpecsillag legtávolabbi bolygója kőzetbolygó ott, ahol a jelenlegi elméletek szerint inkább gázóriásoknak kellene kialakulniuk – fogalmazott az InfoRádiónak nyilatkozva Kiss László csillagász, akadémikus, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.

Orbán Viktor: a gazdasági káosz az ukránok fejében út az ellenzék választási sikeréhez

Ezen a hétvégén Békéscsabán rendeztek háborúellenes gyűlést a digitális polgári körök, a szokásos forgatókönyv szerint Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott, majd pedig kérdésekre válaszolt. Közölte, hogy kivédi a kormány az ukránok energiafegyver-támadását. Beszélt a békési földutak helyzetéről, az extraprofitadók rendszerének fontosságáról, valamint egy márciusi kínai-amerikai nagy megegyezés esélyéről is.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Fagyos figyelmeztetést küldött az idei tél a világnak: egy sokat kritizált szereplő lépett elő megmentőként

Fagyos figyelmeztetést küldött az idei tél a világnak: egy sokat kritizált szereplő lépett elő megmentőként

Az elmúlt hetekben rendkívüli hideggel, heves havazással és erős széllökésekkel szokatlanul zord téli időjárás csapott le az Egyesült Államok több államára. Becslések szerint az extrém körülmények miatt több mint 1 millió tengerentúli háztartás és vállalkozás maradhatott áram nélkül, ami ugyan jelentős szám, de lényegesen kisebb, mint a legutóbbi hasonló téli vihar, a 2021-es Uri idején tapasztalt érték, amikor is több mint 5 millió felhasználót sújtott áramszünet. A Fern névre keresztelt vihar lehetőséget adott a tengerentúli áramszolgáltató vállalatoknak arra, hogy bebizonyítsák, tanultak a korábbiakból, és a jelek szerint ezt sikerült is nekik. Az eset arra is rávilágított: amikor az időjárásfüggő megújulók háttérbe szorulnak, egy sokat támadott, de megbízható pillér tartja életben az energiarendszert.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×