A miniszterelnök szerint a legfontosabb feladat a munkahelyteremtés és az államadósság csökkentése, illetve ezzel összefüggésben a tagországok közös gazdasági kormányzásának előkészítése. Ehhez olyan szokatlan eszközök kellenek, mint például a bankadó és a válságadó - hangsúlyozta a kormányfő. Orbán Viktor úgy véli, hogy a politikának nem az uniós intézmények hatalmi vitáiról, hanem az emberek életéről kell szólnia; arról, hogy biztonságban vannak-e, van-e munkájuk, otthonuk és jövőjük.

A miniszterelnök úgy látja, hogy Magyarország az Európai Unióban elsőként ismerte fel ennek szükségességét. Az elmúlt három hónap legnagyobb sikerének nevezte, hogy Magyarország erősebb és függetlenebb, mint az elmúlt húsz évben, az elkerülhetetlen konfliktusokat vállalva képes megvédeni önállóságát, valamint kijelölni a korábbinál tekintélyesebb pozícióját a régióban, Európában és a világban.

A miniszterelnök beszámolt arról, hogy Magyarország a soros uniós elnökség első félidejében 750 munkacsoport-, 16 tanács-, és 9 informális miniszteri ülést szervezett meg. Az eredmények közül kiemelte európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet véglegesítését, az egységes szabadalmi oltalom rendszerének megteremtését, valamint a közös gazdasági kormányzás megerősítéséről szóló jogszabály, illetve a határon átnyúló egészségügyi ellátást biztosító betegjogi és az élelmiszercímkékkel kapcsolatos fogyasztóvédelmi szabály elfogadását, továbbá az elektronikai hulladékokról szóló rendelet felülvizsgálatát és az energiacsúcs döntéseit.

Az euró megmentése érdekében kezdeményezett Euro Plusz Paktumhoz viszont nem csatlakozik Magyarország, mert annak hatodik jogszabálya, a társasági nyereségadók alapjának összehangolása még az Európai Bizottság szerint is legalább 50 ezer magyarországi munkahely elvesztésével járna, tehát ellentétben áll a mi érdekeinkkel - közölte a miniszterelnök. Azért csökkentettük az adókat, hogy beindítsuk a gazdaságot, munkahelyeket teremtsünk és növeljük a versenyképességet, tehát eszünk ágában sincs adókat növelni - fogalmazott Orbán Viktor.

Az MSZP számára is fontos Magyarország európai uniós elnökségének sikere - jelentette ki a szocialista frakció vezetője. Mesterházy Attila ugyanakkor sérelmezte, hogy a kormányfő - legalábbis szerinte - túlnyomórészt belpolitikai témákról beszélt. Hozzátette: az uniós elnökség első félidejét beárnyékolta a médiatörvény és az új magyar alkotmány körüli vita, továbbá az, hogy az új kormány kiválóan dolgozó uniós tisztségviselőket bocsátott el - szerinte politikai okokból Emlékeztetett arra, hogy Magyarország nem kapott meghívást az unió Líbiával foglalkozó csúcsértekezletére, a Keleti Partnerség nagyszabású rendezvényének pedig nem Budapest ad otthont. Az MSZP egyébként hibának tartja azt, hogy Magyarország nem csatlakozott az Euro Plusz Paktumhoz.

Az LMP frakcióvezetője is ezen a véleményen van; Schiffer András szerint a paktum az adóelkerülés elleni fellépést szolgálta volna. Ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet az Európai Zöld Párt javaslatára a pénzügyi tranzakciók adójának bevezetéséről.

Balla Mihály fideszes képviselő szerint a szocialisták nagy szerepet játszottak a soros uniós elnökség kezdetének "megrontásában". A KDNP képviselőcsoportjának vezetője, Harrach Péter egyetértett vele.

A Jobbik szónoka, Balczó Zoltán a multinacionális vállalatok elvtelen kiszolgálásával vádolta meg a kormányt és az Európai Uniót.

Viszontválaszában Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott "mi nem hiszünk az Európai Unióban - mi Magyarországban hiszünk, az uniót pedig olyan keretnek látjuk, amelyben Magyarország megtalálhatja a számítását." Felhívta a figyelmet arra, hogy a Lisszaboni Szerződés értelmében Magyarországnak soros uniós elnökként nincs külpolitikai hatásköre, tehát nem lett volna értelme részt vennie a Líbiáról szóló csúcsértekezleten, a Keleti Partnerség tanácskozása pedig eredménytelennek ígérkezik, tehát amiatt nem lett volna érdemes lezárni az egész fővárost.

Az uniós elnökség legfontosabb tapasztalatának azt tartja a miniszterelnök, hogy vállalni kell a vitákat, mert a "szolgalelkűség jutalma mindig a szolgaság" - fogalmazott Orbán Viktor az Országgyűlésben.