Sólyom László volt köztársasági elnök a Fidesz alkotmánytervezete kapcsán úgy vélte: összeegyeztethetetlen az alkotmányos jogállam alapjaival, hogy bizonyos döntéseket kivesznek az Alkotmánybíróság kezéből. Egy, novemberi alkotmánymódosítás óta ugyanis költségvetési és adóügyeket kizárólag bizonyos alapjogok fényében vizsgálhat felül a testület, de a tulajdonhoz való - amúgy szintén - alapjog tükrében nem.

Sólyom László ezt már egy, novemberi konferencián is bírálta. "Ez az az út, amelyen az Alkotmánybíróság megszűnik alkotmánybíróságnak lenni" - fogalmazott.

A Fidesz-KDNP alkotmány-tervezete ezt részben korrigálta, mivel előzetes normakontroll esetében nincs megkötve az Alkotmánybíróság. A volt köztársasági elnök azonban úgy véli, hogy az előzetes normakontroll nem pótolja az utólagost.

Csink Lóránt alkotmányjogász, egyetemi tanár a volt köztársasági elnökkel szemben a fideszes érvelésnek adott igazat, azonban hangsúlyozta, hogy többségében a kormányhoz köthető azok köre, akik az előzetes normakontrollt kérhetnék.

Az ügyről egyébként Kósa Lajos az MTV reggeli műsorában azt mondta, hogy egy kormánypárti javaslat értelmében az Alkotmánybíróság visszakapná korábbi jogköreit, amennyiben a GDP-arányos államadósság 50 százalék alá csökkenne.

Lövétei István alkotmányjogász a tervezet bevezetőjét bírálta, mint mondta: a Nemzeti Hitvallás sok szempontból egyoldalú, mert "csak és kizárólag a magyarokat szólítja meg. Rendben van, hogy nemzetünk van, és a nemzetünket szeretjük, de ebben az országban nem csak magyar nemzeti hűségű emberek élnek, a többiekről azonban ez a rész egyáltalán nem szól" - hangsúlyozta.

Lövétei István emellett nonszensznek nevezte, hogy a tervezet megtagad mindent, ami a 1949 és 1990 között történt, tehát "eltüntet" negyven évet a magyar történelemből.