Az államnak és az egyénnek is tudnia kell, hogy a magán-nyugdíjpénztári számlák jelen pillanatban mennyit érnek. Először azt fogjuk megnézni, mennyi pénzt fizetettek be a magán-nyugdíjpénztári számlákra, ezt az összeget fogjuk korrigálni, felszorozni az inflációval - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott arra a kérdésre, milyen számítás szerint kap nyugdíjat az, aki visszalép az állami rendszerbe, és hogyan számoljon az, aki magán-nyugdíjpénztári tag marad. Hozzátette: az inflációval korrigált összeg mellé hozzáteszik a magánnyugdíjpénztárból kapott számlaegyenleget.

Ha valakinek a számláján kevesebb pénz van, mint amit az inflációval felszorzott befizetések összege mutat, akkor ez az azt jelenti, hogy vesztesége van a magánnyugdíjpénztárnál - magyarázta Selmeczi Gabriella.

Ha valaki például száz egységet fizetett be a magánnyugdíjpénztárba az elmúlt években, és ezt az összeget felszorozzák az inflációval, akkor lesz 110. Ha a pénztártól kapott számlán csak 108 van, akkor két egységet az állam hozzáad a számlájához, így jön át az illető az állami rendszerbe - magyarázta a politikus.

Az, akinek reálhozama van, vagyis nem 110, hanem 112 egység lesz a számláján, a 110-et áthozhatja az állami rendszerbe úgy, hogy sem adót, sem járulékot nem kell fizetnie. A reálhozamot ki lehet venni egy összegben, ebben az esetben 16 százalékos személyi jövedelemadó fogja terhelni - hangsúlyozta Selmeczi Gabriella.

Másik megoldás, hogy a reálhozamot az önkéntes magánpénztárba irányítja át, ebben az esetben azok az adókedvezmények illetik, amelyek ezekre a pénztárakra vonatkoznak.

Mi lesz azokkal, akik maradnak a magánnyugdíjpénztárnál?

2011. január 31-ig kell a döntést meghozni a magánnyugdíjpénztárban maradásról. Erről a megyei nyugdíjbiztosítói intézeteknél kell nyilatkozni. Ha valaki így dönt, akkor 2010. december 31-ével lezárul a kapcsolata az állami nyugdíjrendszerrel. Ez azt jelenti, hogy 2011. december 31-ig az állami nyugdíjbiztosító intézet kiszámolja, addig milyen öregségi nyugdíjra volt jogosult az állami rendszerből. Amikor nyugdíjba megy, ezt az inflációval korrigált összeget fogja megkapni öregségi nyugdíjként. Vagyis lesz egy nyugdíja 2011. december 31-i számítás szerint, és lesz nyugdíjjáruléka a nyugdíjpénztárból is - magyarázta a miniszterelnöki megbízott.

Kifejtette azt is, hogy aki marad, az a tíz százalékos munkavállalói járulékát teljes mértékben átviheti a magán-nyugdíjpénztárba. Az a 24 százalék, amit a munkáltató fizet be az állami nyugdíjkasszába, a szolidaritási társadalombiztosítás alapja, vagyis ez nem ad automatikusan jogot az öregségi nyugdíjra.

Ha valaki kilép ebből a szolidaritási rendszerből, akkor abból öregségi nyugdíjra nem, de a rendszer szociális elemeire idős korában - például ha lerokkan - számíthat - emelte ki Selmeczi Gabriella.

Mint fogalmazott, "nem veszünk el senkitől semmit", mert a 24 százalékos foglalkoztatói tb-járulék arra vonatkozik, amit az Alkotmány előír: a szolidaritási elven nyugvó társadalombiztosítás fenntartását.

Egyéni számla mindenkinek

Mindenki számára kialakítjuk az egyéni számlát, nemcsak azoknak, akik átlépnek a kötelező magán-nyugdíjpénztárból az állami rendszerbe - mondta a nyugdíjvédelmi megbízott, aki szerint a nyilvántartási számla fő funkciója az lesz, hogy bárki megnézhesse, mennyi a szolgálati ideje, mekkora átlagkereset után kell kiszámítani számára az öregségi nyugdíjat.

A számla követelést nem alapoz meg, csak tájékoztató jellegű, de arra is jó lehet a kimutatás, hogy a rossz adatokat vagy a hiányzó jóváírásokat jelezze a nyugdíjra jogosult - tette hozzá Selmeczi Gabriella, aki elmondta azt is, hogy a tervek szerint 2013. január 1-jére készül el ez a nyilvántartás.

A műsort meghallgathatja itt.