Keddi ülésén egyhangúlag alkotmányellenesnek minősítette az Alkotmánybíróság a 98 százalékos különadót, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az erről szóló jogszabályt.

A júliusban elfogadott, október 1-jén hatályba lépett törvény szerint október 31-ig kellett volna befizetni a különadót minden, ez év január 1-jétől állami forrásból származó, munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével összefüggésben szerzett jövedelem kétmillió forint feletti része után.

A testület szerint a különadóról szóló törvény visszaható hatálya nemcsak a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmekre vonatkozik, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírás alapján, alanyi jogon járnak. Ugyanakkor az Ab hangsúlyozta azt is, hogy a jó erkölcsbe ütköző, államtól származó jövedelmek külön mértékű adóztatása az adott adóévben az Alkotmányból eredő lehetőség, amellyel - a most vizsgált különadótól eltérő módon - élhet a törvényhozó.

Megnyugtató döntés

Megnyugtatónak nevezte Vadász Iván az Ab döntését; a jó erkölcsbe ütköző kifizetések megakadályozására az adószakértő szerint nem az adóztatás nyújt megoldást, hanem a kifizetéseket megalapozó szerződések megtámadása.

A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke az InfoRádióban hangsúlyozta: a jogszabállyal nemcsak az volt a baj, hogy visszamenőleges hatályú volt, de 98 százalékos mértéke miatt már nem adónak minősült, hanem kisajátításnak. Kifogásolható volt az is, hogy az adót szankcióként alkalmazták, noha az alkotmány szól az arányos közteherviselésről is, arról, hogy az adót arányosan kell viselni.

Az InfoRádiónak nyilatkozva Lövétei István alkotmányjogász úgy vélekedett: az Alkotmánybíróság az egyetlen helyes megoldást választotta, amikor a 98 százalékos különadó megsemmisítése mellett döntött.

Az MSZP szerint Ab döntésével a "fülkeforradalom" elszenvedte első vereségét. Tóbiás József frakcióigazgató azt mondta: a testület határozatának azok a pedagógusok, köztisztviselők, közalkalmazottak, átlagkeresettel rendelkezők a nyertesei, akik 30-35 év munkája után jogosan hihették, hogy a törvényben rögzített járandóságukat megkapják. Õk most hozzájuthatnak a jogos járandóságukhoz - hívta fel a figyelmet.

A Lehet Más a Politika (LMP) kommentárja szerint a kormány lépései sem a tulajdonvédelem alkotmányos kritériumainak sem a jogbiztonság követelményeinek nem feleltek meg. Schiffer András, a párt frakcióvezetője emlékeztetett arra, már a törvényjavaslat beterjesztésekor felhívták a kormány figyelmét, hogy tartózkodjon a jogbiztonságot és az állampolgári bizalmat kikezdő döntésektől, mert ezek nem teszik tervezhetővé az állampolgárok számára a gyarapodást.

A Jobbik viszont sajnálatát fejezte ki, hogy a formális jog az emberek igazságérzetével és a gazdasági szükségszerűséggel is szembekerült. Volner János frakcióvezető-helyettes elmondta: ha a kormányoldal egy hasonló javaslatot terjeszt be, akkor annak vizsgálnák a tartalmát, de alapvetően egyetértenek ezzel az iránnyal.

Kitért arra is, hogy egyúttal szeretnék, ha a külföldi tulajdonú vállalkozások profittranszferére is kiterjedne a kormány figyelme; azt mondta, Magyarországról évente körülbelül 2.000 milliárd forintnyi profitot vonnak ki a külföldi tulajdonú vállaltok, általában márkahasználati vagy működési költség címén.

Ha a nép nem dönthet...

Az Ab döntésének nyilvánosságra hozatala után Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője bejelentette: kezdeményezi, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Alkotmánybíróság hatásköréből.

Javaslata szerint az Alkotmánybíróságnak nem lesz felhatalmazása arra, hogy határozatot hozzon olyan kérdésekben, amelyekről az alkotmány szerint nem lehet népszavazást tartani. Ilyenek a költségvetési tételek, az adók, az illetékek és a vámok. Ha a nép nem dönthet egy kérdésben, akkor az Alkotmánybíróságnak sincs ehhez joga - fejtette ki Lázár János, aki később egy sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta: ez azt jelenti, hogy a jövőben a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban sem lehet alkotmánybírósági felülvizsgálatot kérni, ha a javaslatát elfogadja az Országgyűlés.

Közölte azt is: "egyetlen fillért sem adunk vissza az eddig beszedett egymilliárd forintból".

Összekovácsolta az ellenzéket

Javaslatával Lázár János összekovácsolta a parlamenti ellenzéket, mert az Ab jogkörének korlátozása nem tetszik sem az MSZP-nek, sem az LMP-nek, sem pedig a Jobbiknak.

Az MSZP nem tartja demokratikusnak a Fidesz ideiglenes alkotmánymódosítási tervét, és akárcsak az LMP, a továbbiakban nem vesz részt az alkotmány-előkészítő bizottság munkájában. Az LMP egyébként november 3-án tüntetést szervez az Alkotmánybíróság épülete elé. Az alkotmányt nem illik ötpercenként módosítani, a Fidesz olyan gyakran cseréli az alaptörvényt, mint más a zokniját - mondta Volner János frakcióvezető-helyettes.

Lövétei István alkotmányjogász az InfoRádióban szakmailag elfogadhatatlannak nevezte a javaslatot. Mint mondta, az Alkotmánybíróságnak egyértelmű feladata, hogy védje és ellenőrizze az alkotmányosságot, és ez a testület hivatott arra is, hogy a legfelsőbb szinten gátat vessen az önkényességnek.

Ha kiveszik az Alkotmánybíróság kezéből a jogot, hogy felülvizsgálhasson az Országgyűlés által elfogadott jogszabályokat, akkor emiatt megszűnhet az alkotmányosság egyértelműsége, illetve a jogrendszer egysége - fűzte hozzá a szakértő, aki úgy véli: ezek után nem lesz értelme betartani az alaptörvényt, mert azt a következő fordulóban bárki felrúghatja.