Az Országgyűlés május 14-én alakult meg. A köztársasági elnök Orbán Viktort kérte fel kormányalakításra. Sólyom László a gazdaság rendbetételét tartotta az új kabinet legfontosabb feladatának. A politikusokat a gyűlöletbeszéd kerülésére szólította fel: "A mentelmi jog nem védheti azt a képviselőt, aki ezt a bűncselekményt elköveti."

Az áprilisi választáson kétharmados többséget szerző Fidesz elnöke, Orbán Viktor nagy változásokat ígért: "Tudom, hogy mi a dolgom. Tudom, hogy mit vár tőlem az ország, és meg fogom tenni, véghez fogom vinni mindazt, amit várnak tőlem."

A 19 bizottsággal működő új országgyűlés elnöke Schmitt Pál, alelnöke a fideszes Jakab István és Lezsák Sándor, a kereszténydemokrata Latorczai János, a szocialista Újhelyi István és a jobbikos Balczó Zoltán lett.

Az új parlament május huszadikán fogadta el az első törvényeket. Döntöttek arról, hogy 2014-től 386-ról 200-ra csökken az országgyűlési képviselők létszáma. Az addigi 15 helyett csak nyolc minisztérium alakult meg. Létrehozták a miniszterelnök-helyettes és visszaállították a közigazgatási államtitkár posztját. Jogszabály született arról, hogy 13 parlamenti politikus választható meg a nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletére.

Május 26-án az Országgyűlés megadta a szavazati joggal nem járó állampolgárságot a határon túli magyaroknak. Erre csak három szocialista - Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba és Szanyi Tibor - szavazott nemmel. A törvény miatt a szlovák kormány rendkívüli ülést tartott, később pedig a szlovák parlament jogszabályt alkotott arról, hogy elveszíti a szlovák állampolgárságát az, aki megkapja a magyart.

Semjén Zsolt kijelölt miniszterelnök-helyettesként azt mondta, hogy a szlovák kormány aggodalmai alaptalanok: "Ahogy nem sérti Magyarország érdekeit, nem okoz kárt, sőt üdvözlendő, ha egy magyarországi szlovák a Pilisben felveszi a szlovák állampolgárságot, egy gyulai román felveszi a román állampolgárságot, vagy egy Bács-Kiskun megyei a horvát állampolgárságot, ugyanúgy elvárjuk azt, hogy mindenki vegye tudomásul: a határon túli magyarok esetében nem jelenthet problémát és veszélyt egyetlen ország számára sem, ha élnek természetes jogaikkal, és az eredeti állampolgárságuk mellé a magyart is felveszik."

Május 29-én Orbán Viktor letette a miniszterelnöki esküt. A parlamentben, de még inkább a Fidesz és a KDNP Kossuth téri nagygyűlésén mondott beszédéből kiderült, hogy élete legnehezebb feladatára vállalkozott: "Nem babazsúrra készülünk, hanem küzdelemre és munkára. Küzdelemre, amelyben le kell győzni az elmúlt nyolc év szocialista örökségét, a munkanélküliséget, a korrupciót, az államadósságot, a szélsőségek és a bűnözés terjedését, a fiatalok kilátástalanságát, az idős emberek és a gyermekes családok kiszolgáltatottságát, az elszegényedést."

A miniszterelnök május 29-én ismertette a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát, majd a 85 oldalas kormányprogramot. Egyebek mellett azt ígérte, hogy tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremtenek, egyszerűsítik az adórendszert, és két héten belül megerősítik a közbiztonságot.

"Itt van előttünk az alkotmány módosítása. Itt van a feladat, hogy megmentsük az egészségügy rendszerét, helyreállításuk a közrendet, és saját talpára állítsuk a magyar gazdaságot."

A kormányprogramhoz 97 hozzászólás érkezett a Parlamentben. Ezekre reagálva Orbán Viktor azt mondta: az áprilisi választás forradalom volt, sőt több annál.

"Egy nagyarányú, megkérdőjelezhetetlen, elsöprő választási győzelem, amely egyesíti a nemzetet, még egy forradalomnál is többet ér. Elhozza az igazság pillanatát, és nem szed emberáldozatot."

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, Martonyi János külügyminiszter, Pintér Sándor belügyminiszter, Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, Réthelyi Miklós nemzeti erőforrásért felelős miniszter, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, Hende Csaba pedig honvédelmi miniszter lett az új Orbán-kormányban. Navracsics Tibor a közigazgatási és igazságügyi tárcát kapta meg, és Semjén Zsolttal együtt a miniszterelnök helyettese lett. A Fidesz-frakció irányítását Lázár János vette át.

Mire azonban a kormány megalakult, a Fidesz-KDNP képviselői már több tucat javaslatot nyújtottak be az Országgyűlésnek, az előbb említetteken túl a nemzeti összetartozás napjáról, a családi pótlék iskoláztatási támogatássá alakításáról, a "három csapás" néven ismert Btk-módosításról, az önkormányzati képviselő-testületek létszámának csökkentéséről, az egyházi iskolák hátrányos helyzetének megszüntetéséről, a közterületi parkolás megreformálásáról, a jogosítvány megszerzésének szigorításáról és a 2006-os tűzijáték, illetve az akkori tömegoszlatások áldozatainak kártalanításáról. Már ekkor nyilvános volt az APEH és a VPOP összevonásának szándéka, és az, hogy az állami vagyont megosztják a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a Magyar Fejlesztési Bank között.

Ezeket a döntéseket az új Orbán-kormány első intézkedéseit összegző sorozatunk következő részeiben idézzük fel.