Hétfőn zárószavazás lesz a többek között Orbán Viktor miniszterelnök által benyújtott a nemzeti együttműködésről szóló politikai nyilatkozattervezetről, az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reform előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslatról.

Ha az Országgyűlés hozzájárul a házszabálytól eltéréshez, akkor hétfőn az általános és a részletes vita mellett dönthetnek is a fideszes Rogán Antal által benyújtott, a földgázellátásról szóló törvény, valamint a villamos energiáról szóló törvény módosításáról. Az előterjesztés szerint ismét hatósági ára lesz a lakossági és a kisfogyasztói energiának: az egyetemes szolgáltatók lakossági és kisfogyasztói árait újra az illetékes miniszter határozza meg. A miniszter hatásköre az egyetemes szolgáltatók maximális árrésének meghatározására terjed ki a jelenleg érvényes törvény értelmében és annak betartását a Magyar Energia Hivatal ellenőrzi.

A törvénymódosítás indítványozza, hogy a jelenlegi árak maradjanak érvényben mindaddig, amíg a miniszter rendeletet alkot az új árszabályozásról. Az energiaszolgáltatásban bevezetendő ármoratóriumot a gazdasági akcióterv pontjai között Orbán Viktor miniszterelnök jelentett be kedden az Országgyűlésben.

Szavazhatnak a fideszes Mátrai Márta által kezdeményezett alkotmánymódosításról, miszerint nyolc tagú, kormánypárti többségű bizottság jelölheti a jövőben az alkotmánybírákat. A hatályos szabályok szerint az Alkotmánybíróság tagjaira frakciók egy-egy tagjából álló jelölőbizottság tesz javaslatot.

Az ellenzék tiltakozása ellenére az alkotmánymódosítás törölné az alaptörvényből azt a rendelkezést, hogy az új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges.

Az alkotmánymódosítással függ össze az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítása, amely a jogszabályba iktatja, hogy az alkotmánybírákat nyolctagú parlamenti bizottság jelöli.

Ugyancsak dönthetnek az ÁSZ elnökét és alelnökeit jelölő eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslatról. Az ÁSZ elnökjelöltjévé, illetve alelnökjelöltjévé az válik, aki a nyolc tagból álló, kormánypárti többségű bizottságban legalább öt tag támogatását megkapja. A jelölőbizottságnak várhatóan a tagjait is megválasztják.

A nemzeti együttműködésről szóló politikai nyilatkozattervezet rögzíti, hogy az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy az áprilisi választásokon új társadalmi szerződés született, amellyel a magyarok egy új rendszer, a nemzeti együttműködés rendszerének megalapításáról döntöttek. A magyar nemzet e történelmi tettével arra kötelezte a megalakuló Országgyűlést és a felálló új kormányt, hogy elszántan, megalkuvást nem ismerve és rendíthetetlenül irányítsák azt a munkát, amellyel Magyarország fel fogja építeni a nemzeti együttműködés rendszerét.

Döntés lesz a fideszes képviselők által benyújtott, az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reform előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslatról. Ebben az Országgyűlés felkéri az alkotmányügyi bizottságot, hogy az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reform
előkészítésére hozzon létre albizottságot, amely legkésőbb 2011. június 30-ig készítsen törvényjavaslatot az országgyűlési képviselők választásának új szabályairól. Az előterjesztést az alkotmányügyi bizottságnak, széleskörű társadalmi vitát követően, legkésőbb 2011. december 31-ig a plenáris ülés elé kellene terjesztenie.

A határozathozatalok után lesz a helyi iparűzési adóval kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. Ez alapján a második félévtől az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) helyett újra az önkormányzatok szedhetik be a helyi iparűzési adót.

Kedden lefolytatják az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény módosításának általános vitáját. Az indoklás szerint az április 1-jén hatályba lépett szabályok rendkívül megnehezítik a foglalkoztatást, elsősorban a mezőgazdasági ágazatban. A javaslat célja, hogy életszerűbb, alkalmazhatóbb szabályokat fogalmazzon meg.

Emellett három kulturális és két oktatási témájú törvényjavaslatot is megvitat a Ház, ezek: a kulturális örökség védelméről szóló, a közbeszerzésekről szóló, az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvény módosítása, valamint az érettségi vizsga és a felsőoktatási intézménybe való felvétel egyes szabályainak módosításáról szóló és a közoktatásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat.