Jegyzetmásolási botrány tört ki a múlt hét elején Szegeden. A rendőrség rajtaütött egy fénymásoló irodán, ahol sokszorosított, lefűzött jegyzeteket vásárolhattak a hallgatók - így jóval olcsóbban jutottak hozzájuk, mintha megvették volna az eredeti kiadást. A városban az elmúlt években már több hasonló ügyben is nyomozott a rendőrség.

Egy másik szegedi fénymásoló szalon három éve bukott le illegális jegyzetmásolás miatt. Tulajdonosa volt az első az országban, akit perbe fogtak a szerzői jog ilyetén megsértése miatt. Õ arra hivatkozott, hogy nem tudta: törvénytelen, amit csinál, és befizette a jogdíjat a Magyar Reprográfiai Szövetségnek.
 
A teljes művek fénymásolásának többnyire három módja elterjedt: vagy maga az ügyfél teszi azt meg, ekkor vajmi kevés beleszólása lehet ebbe a fénymásolónak. Második lehetőség, hogy a bevitt művet a fénymásoló személyzete határidőre sokszorosítja, talán még be is köti, a harmadik pedig, mint Szegeden, amikor már maga a fénymásoló készül előre sokszorosított jegyzetekkel a diákok rohamára.

A szerzői jogi törvény szerint a fénymásolásért átalányjogdíjat kell fizetnie a Magyar Reprográfiai Szövetség részére a gyártónak, az importőrnek, a forgalmazónak és az üzemeltetőnek - azaz a fénymásoló szalonnak is. Sőt, még a könyvtáraknak és az iskoláknak is fizetniük kellene, hacsak nem térítésmentes a fénymásolás. Az sem lényeges, hogy maga az ügyfél vagy a kiszolgáló személyzet másol-e.

A teljes művek fénymásolását viszont tiltja a törvény, azaz ezt még az átalánydíj fizetésével sem lehet "megváltani". Pontosabban lehet, magáncélra, ami a törvény szerint annyit tesz: vagy kézzel átírjuk a művet magunknak, vagy átgépeljük. De fénymásolnunk tilos, és ebben az esetben sem számít, hogy ki másolja azt.

Beszerezhetetlen könyvek, olcsóbb jegyzetek

Miskolczi Norbert, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségének (HÖOK) az elnöke az inforadio.hu-nak elmondta, meglátása szerint a diákok két okból fénymásolnak le teljes műveket. A kisebbik ok anyagi: így olcsóbban jönnek ki, de mivel csak a rövidebb műveket érdemes lefénymásolni, ezért az anyagi indok csak másodlagos.

A fő indok a HÖOK elnöke szerint az, hogy a felsőoktatási intézmények nem teszik elérhetővé megfelelő példányszámban az általuk megkövetelt irodalmat, így a diákok kénytelenek lefénymásolni azt - a saját egyetemük által kiadott, saját tanáraik által írt jegyzetek esetében pedig ezt még igazán bűnnek sem tartják. Aki valaha is volt egy könyvtár rendszeres látogatója, tudja, sok mű a könyvtárakban sem érhető el egykönnyen - vannak olyanok, amelyekből alig néhány példány áll rendelkezésre, ez pedig nyilván nem elégíti ki a vizsgára készülő diáksereg igényeit. Így ha hozzájutnak a műhöz, a fénymásolóba sietnek vele. Fokozottan érvényes ez akkor, ha egy művet régen nem adtak ki újra, és még az antikváriumokban is csak elvétve fordul elő.

Vaskovics Péter, a Magyar Reprográfiai Szövetség igazgatója ugyanakkor úgy látja, a hallgatók inkább anyagi okokból választják a fénymásolást. Elmondása szerint a feljelentések többnyire a jegyzeteket kiadó intézmények dékánjaitól vagy maguktól a szerzőktől érkeznek. Szerinte a megoldás a könyvtári állomány fejlesztésében és a szerzői jogi felvilágosításban rejlik.

Az inforadio.hu azt is megkérdezte tőle, nem tartja-e a törvényt betarthatatlannak, életidegennek, nem volna-e érdemes törvényes keretek közé terelni a teljes művek másolását, hiszen a fénymásolókat még csak-csak le lehet fülelni, ha másolt jegyzeteket árusítanak, de a másolást magukat intéző diákokat már szinte lehetetlen elkapni. Vaskovics azt felelte, a Reprográfiai Szövetség szerint a törvénnyel nincs baj, annak betartatása pedig nem az ő hatáskörük.

Csodálkoznak és folytatják

A nyolcadik kerületi palotanegyed Budapest egyik "felsőoktatási csomópontja". Itt, a Kálvin tértől nem messze van a Hallgatói Információ Központ (HIK), ahol sűrűn látogatott, népszerű fénymásoló is működik (a szalon önkiszolgáló, a személyzet nem vállal másolást, azt mindenki maga intézi). A HIK-nek magának is van könyvtára, átellenben található a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, és mellette van a Károlyi Gáspár Református Egyetem bölcsészkara. Kicsit odébb, a környéken van még a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi fakultása vagy épp a Színház- és Filmművészeti Egyetem, de a Budapesti Piarista Gimnázium sincs messze.

Az inforadio.hu tett egy próbát. Betértünk a Hallgatói Információs Központ (HIK) fénymásolójába és a Szabó Ervin Könyvtár központi épületébe, hogy fénymásoló hallgatókat faggassunk. Természetesen ez nem ér fel semmiféle "reprezentatív felméréssel", statisztikával, csupán egy szúrópróbaszerű kísérlet volt.

Mindenesetre az általunk megkérdezettek közül senki nem tudott arról, hogy teljes művet tilos fénymásolni. A pontos jogi szabályozás hallatán azonban mindenki elcsodálkozott, és afelől biztosított minket, hogy nem fogja a jegyzeteket, könyveket "középkori módszerekkel átkörmölni", hanem marad azok fénymásolásánál.