Infostart.hu
eur:
385.26
usd:
331.87
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt

Magyar reformerek sorsa: "a pesszimizmus megalapozott"

Nincsenek jelentős reformerek Magyarországon - mondta Gyurgyák János, a magyar nemzeteszme és a nacionalizmus történetéről írt könyvének bemutatója után. A szerző az Ezzé lett magyar hazátok című könyvében bemutatja, hogy a történelem során a különböző ideológiák hogyan viszonyultak a nacionalizmushoz.

A bemutatón megjelent történészek megjegyezték, hogy a könyv egyes részei meglehetősen pesszimista hangvételűek. Ön érezte ezt? És mivel indokolja?

Nem éreztem annyira pesszimistának, mint amit Schmidt Mária és Gerő András kifejtett. Egyszerűen arról van szó, hogy a reformkori nemzedéktől végigkövettem mintegy 100-120 nagy magyar szerző gondolatait a nemzetről. Szerintem nem az én pesszimizmusom érzékelhető a könyvben, hanem inkább az, hogy a nagy reformnemzedék idején véletlenül összejött 15-20 igazán kiváló elme, de a későbbi nemzedékekben már nem, egy-egy kimagasló tehetségtől eltekintve. Nekem az volt az érzésem, hogy a pesszimizmus megalapozott, de a kritikát el kell fogadni.

Úgy érzi, hogy a magyarság nemzeteszméje és a nacionalizmus hanyatlóban van ma Magyarországon?

Nem ez az alapprobléma. Két dolgot próbáltam meg megmutatni. Egyrészt azt, hogy a nacionalizmus nem valami egyetlen fogalom, egyetlen ideológia, hanem a különböző magyar eszmei irányzatok, mint a liberalizmus, a szélsőjobboldal, a népiesek, a szocialisták-kommunisták mit gondoltak a nacionalizmusról, ha nacionalisták voltak, akkor hogyan képviselték ezt. Ezek története során jön ki az egész magyar nacionalizmus. A nacionalizmust megpróbáltam részeire bontani, sőt, egy-egy ideológián belül is tovább bontottam irányzatokra, mint a népieknél az antiszemita jobboldal, vagy a közép, amely számomra nagyon szimpatikus nemzetkoncepciót fejtett ki, Szabó Zoltánra és Bibó Istvánra gondolok. De a konzervatívoknál is különböző megközelítések voltak. Azt remélem, hogy ebből az egészből mégiscsak kikerekedik, hogy mi is volt a magyar nacionalizmus. Nem úgy kezeltem, mint ahogy az előttem járó nemzedékek, azaz egy egységes fogalomként, hanem megpróbáltam részeire bontani. Ez az újdonsága a könyvnek.

Romsics Ignác a könyvről

A magyar történelem szempontjából a jelen eseményei egyetlen pillanatnak számítanak - mondta Romsics Ignác történész a kötetről. Mint mondta, nem ért egyet a szerző pesszimizmusával, amely szerinte a mai magyarországi helyzet átéléséből fakad. Történelmi szempontból azonban ez a korszak mindössze egy pillanatnak tekinthető, ráadásul - mint mondta - száz év múlva nem azokra az eseményekre foknak majd emlékezni az emberek, amelyek ma pesszimizmusra adnak okot.

"Ki emlékszik már arra, hogy 1095 és 1910 között a magyar parlamentben a képviselők összetörték a bútorokat vagy hogy rálőttek Tisza Istvánra. Úgy emlékezünk erre a korra, mint a boldog békeidőkre" - mondta, hozzátéve: a jelenkor eseményei közül sem az fog az utókornak az eszébe jutni, hogy elkötöttek egy tankot vagy hogy kifütyülték Kosáry Domokost.

Szerinte erről az időszakról az az emlék marad majd fenn, hogy Magyarország vissza tudott kanyarodni arra az útra, ahol a polgári átalakulás kezdetén, a reformkorban jártunk. " Az elmúlt 20 év története ebben az értelemben előremutató, a most kétségtelenül súlyos problémákat túl fogjuk élni" - mondta.

A XX. század sikertörténet volt

Romsics Ignáchoz hasonlóan Schmidt Mária történész is túlságosan pesszimistának ítélte meg a könyvet. Szerinte csak akkor tudunk a globális világban megmaradni, ha elég erős a nemzettudat az emberekben.

Hangsúlyozta: a nemzetállam nagyon fontos, a demokrácia ugyanis a nemzetállamon kívül nem lehetséges, hiszen a nemzeti közösség ad legitimációt a politikának. Ha nincs nemzeti közösség, csak globális szervezetek, akkor saját sorsunk irányításába csak nagyon nehezen tudunk beleszólni.

Schmidt Mária szerint a XX. század a magyar nemzetállam fennmaradása szempontjából sikertörténet, hiszen túlélte a nagy megpróbáltatásokat, amelyek az I. világháborútól 1990-ig tartottak. "Szabadok és függetlenek lettünk, még akkor is, ha pillanatnyilag nem érezzük magunkat olyan jól".

Hanganyag: Litauszky Balázs

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×