Infostart.hu
eur:
354.32
usd:
300.75
bux:
134545.2
2026. május 8. péntek Mihály

Századvég: tovább nőtt a Fidesz előnye

A Századvég és a Forsense közvélemény-kutatása szerint az összes megkérdezett körében meghaladta a 10 százalékpontot a Fidesz támogatottsági előnye az MSZP-vel szemben, a biztos szavazó pártválasztók körében pedig a Fidesz előnye 22 százalékpont.

A Századvég és a Forsense közös adatfelvétele azt mutatja, hogy kiegyenlítettek az arányok a kormányváltást, illetve a jelenlegi kormány hatalmon maradását kívánók közt, a válaszadók személyes környezetükben ugyanakkor a kormányváltás kívánó vélemények egyértelmű többségét érzékelik.

A választók a március 15-ikei zavargások kapcsán legnagyobb arányban nem valamelyik politikai oldalt vagy a pártokat együttesen, hanem magukat a zavargókat tartják felelősnek.

A március 19-22. között elvégzett felvétel a két nagy párt támogatottsági különbségének ismételt növekedését mutatta. A Fideszre jelenleg az összes megkérdezett 30 százaléka szavazna (februárhoz képest +5 százalékpont), az MSZP-re pedig 19 százalék (+2 százalékpont).

Mélyponton az SZDSZ

Az MDF megtartotta dobogós helyét a választókért folytatott versenyben, az összes megkérdezett 5 százaléka választaná a kisebbik ellenzéki pártot. Ezzel szemben a kongresszusra készülő SZDSZ támogatottsága továbbra is a 2 százalékos mélyponton áll.

Csökkent a bizonytalanok, de még inkább a pártválasztásukat eltitkolók aránya. Emelkedett a biztos szavazó pártválasztók aránya is (47 százalék), ezen a csoporton belül továbbra is tetemes a Fidesz előnye.

A biztos szavazó pártválasztók 54 százaléka adná voksát a legnagyobb ellenzéki pártra, míg az MSZP-re csupán 32 százalék. A változás mindkét esetben 3 százalékpont februárhoz viszonyítva, de míg a Fidesz támogatottsága ennyivel emelkedett, addig az MSZP-é ugyanennyivel csökkent. Az MDF-szavazók aránya meghaladja, az SZDSZ-eseké pedig megközelíti az 5 százalékot.Az esetleges kormányváltás megítélése

A Századvég és a Forsense adatai a Fidesz rendkívül jelentős támogatottsági fölénye mellett, továbbra is azt jelzik, hogy nincs egyértelmű kormányváltó hangulat a válaszadók körében: a megkérdezettek 45 százaléka szeretné, ha a jelenlegi kormány tovább végezné munkáját, míg 41 százalék kíván inkább kormányváltást.

Mind a bizonytalanok, mind a pártválasztásukat eltitkolók közt jóval többen szeretnék, ha a kormány posztján maradna, mint ahányan annak távozását kívánják. Emellett többen tartják az ország jövője szempontjából kockázatosabbnak az ellenzék kormányra kerülését (40 százalék), mint a jelenlegi kormány hatalmon maradását (35 százalék).

Más a helyzet, ha a megkérdezettek személyes környezetében uralkodó esetleges kormányváltó hangulatot vizsgálja a felvétel. A közvetlen személyes környezetben a megkérdezettek 46 százaléka szerint a kormányváltást kívánók vannak többségben, és csak 29 százalékuk nyilatkozott ezzel ellentétesen. A Századvég szerint ennek oka feltehetően az, hogy a kormány szimpatizánsainak egy jelentős része, az ellenségesként érzékelt közhangulat hatására, inkább eltitkolja pártpreferenciáját.

Kormány és ellenzék választói értékelése

Ha öt lehetőség közül választhattak a megkérdezettek (ahol kettő-kettő a két nagy párt kormányzásáról szólt, egyik esetben jelenlegi vezetőjével Gyurcsány Ferenccel, illetve Orbán Viktorral, a másik esetben nélküle, az ötödik opció pedig az volt, hogy egy, a jelenlegi pártoktól független politikai erő valósítsa meg programját), akkor továbbra is a két nagy párttól független erőt preferálnák a legtöbben, bár az előző hónaphoz képest valamelyest csökkent ennek az opciónak a támogatottsága (32 százalék, februárhoz képest -3 százalékpont).

A kormány és az ellenzék munkájának választói megítélése szinte hajszálra azonos értéket mutat a márciusi adatfelvételben, mindkét esetében a megkérdezettek 62 százaléka jelez elégedetlenségét. Emellett továbbra is igen magas, 31 százalék azoknak az aránya, akik egyszerre mindkét oldal tevékenységét negatívan ítélik meg.

Miniszterelnöki alkalmasság

A márciusi felvétel szerint a választók a két nagy párt vezető politikusát gyakorlatilag azonos arányban tartják inkább alkalmasnak a miniszterelnöki poszt betöltésére (Gyurcsány - 35 százalék, Orbán - 34 százalék), tehát a jelenlegi kormányfő korábbi enyhe támogatottsági előnye elolvadt.

Figyelmet érdemel, hogy márciusban a megkérdezettek 23 százaléka azt a választ adja, hogy egyikük sem alkalmas a miniszterelnöki pozíció betöltésére.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ukrajna: tűzszünetet jelentett be Donald Trump, Volodimir Zelenszkij is megszólalt

Ukrajna: tűzszünetet jelentett be Donald Trump, Volodimir Zelenszkij is megszólalt

Szombattól kezdődően háromnapos tűzszünetet jelentett be Ukrajna és Oroszország között Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken. Bejelentette azt is, hogy a fegyvernyugváshoz kapcsolódva a két ország ezer-ezer hadifoglyot is kicserél. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken a Telegram üzenetküldő alkalmazásban megerősítette az amerikai elnök által bejelentett megállapodást az ukrán-orosz tűzszünetről és a fogolycseréről.

A brit kormánypárt súlyos vereséget szenvedett az angliai, walesi és skóciai választásokon

A kormányzó brit Munkáspárt a péntek estig ismertté vált adatok szerint súlyos vereséget szenvedett az előző nap tartott angliai tanácsi, illetve skóciai és walesi parlamenti választásokon, amelyek a Nigel Farage vezette radikális EU- és bevándorlásellenes Reform UK párt jelentős előretörését eredményezték.
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Kormányváltás 2026: megvan az új miniszterjelölt, borzalmas költségvetést örököl az új kormány

Kormányváltás 2026: megvan az új miniszterjelölt, borzalmas költségvetést örököl az új kormány

Magyar Péter az igazságügyi miniszteri posztra a Görög Márta jogászt kérte fel, miután Melléthei-Barna Márton visszalépett arra hivatkozva, hogy a Magyar Péterhez fűződő sógori kapcsolata ne terhelje a leendő kormány működését. Ezzel párhuzamosan a Tisza-kormány a Szociális és Családügyi Minisztériumon belül külön gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárságot hozna létre, amelynek vezetésére a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítóját, Gyurkó Szilvia kérik fel. A személyi és szerkezeti változások mellett komoly gazdasági kihívásokkal is szembe kell néznie az új kabinetnek, miután áprilisban 429 milliárd forintos hiánnyal zárt az államkassza. Az első négy hónapban így már 3850 milliárd forintra nőtt a deficit, ami az egész évre eredetileg tervezett hiány 93 százalékát jelenti. Pénteken azok az országgyűlési képviselők is átvették megbízólevelüket, akik az április 12-i választáson országos pártlistáról jutottak mandátumhoz, de ezt eddig még nem tették meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×