Infostart.hu
eur:
385.33
usd:
331.6
bux:
122011.12
2026. január 16. péntek Gusztáv
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter sajtótájékoztatót tart a washingtoni védelmi minisztériumban, a Pentagonban 2025. június 22-én, miután az amerikai haderő légitámadást hajtott végre urándúsító létesítmények ellen Iránban.
Nyitókép: MTI/AP/Alex Brandon

Légicsapások után szóháború: a Trump-kormányzat magyarázkodni kényszerül az iráni bombázások miatt

Heves vita nzajlik arról, hogy az amerikai légicsapások komolyan visszavetették-e az iráni atomprogramot. A Fehér Ház dühösen cáfolja azokat a hírszerzési értesüléseket és állításokat, amelyek szerint nem esett komoly kár az iráni képességekben.

„Megtizedelte, lemosta, megsemmisítette – válasszák ki szabadon a megfelelő szót, ez egy történelmileg sikeres támadás volt” – mondta Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter a Pentagonban tartott sajtótájékoztatóján arról, hogy mit okoztak az amerikai bombázások az iráni atomprogramnak. Pete Hegseth a CNN és más médiumok „hamis híreinek” nevezte azokat az állításokat, amelyek kétségbe vonják a Fehér Ház értékelését.

A Trump-kormányzat szerint szinte lenullázták Irán képességét, hogy nukleáris fegyvert hozzon létre. Ebben támogatta meg a vezetőket Dan Caine tábornok, aki szerint „az összes, Fordóra dobott bomba pontosan oda ment, ahová kellett”. A katonai vezető azokról a „bunkergyilkos” bombákról beszélt, amelyek 60 méter mélyre képesek lehatolni, hogy ott hatalmas pusztítást végezzenek.

Egy dolog azonban lerombolni a nukleáris létesítményeket, és egy másik megsemmisíteni a dúsított uránt, amellyel robbanófejeket lehet megtölteni.

Európai illetékesek szerint „korai hírszerzési jelentések arra utalnak, hogy a katonai célra alkalmas 408 kg-os iráni uránkészlet jobbára sértetlen”.

A Financial Times cikke szerint két európai hivatalnok „megkérdőjelezte Donald Trump következtetését, hogy a bombázás eltörölte az iráni atomprogramot”.

Az amerikai elnök csütörtökön arról írt közösségi oldalán, hogy nem vittek el semmit, így uránt sem Fordóból, mert „az túl sokáig tartana, túl veszélyes lenne és nagyon nehéz lenne elmozdítani”. Azt, hogy az uránt elvitték, iráni illetékesek állították. A 12 napos izraeli–iráni háború, valamint az amerikai bombatámadás után először szólalt meg Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási vezetője, aki azt mondta:

az amerikai támadás „nem ért el semmi jelentőst”.

Közben kormánya közölte: megszünteti az együttműködést az ENSZ Nemzetközi Atomenergia Ügynökségével, így vélhetően sokkal nehezebb lesz a külvilág számára információkat szerezni az iráni atomprogramról.

A hírszerzési anyagokról folyó vita a 2003-as iraki háború előkészületeit idézte fel, az invázió a Szaddam Huszein rendszerének tömegpusztító fegyver-programjáról szóló, később hamisnak bizonyult információk alapján indult meg.

A mostani vitát egy kiszivárgott amerikai értékelés tüzelte a fordói, natanzi és iszfaháni atomtelepeken okozott károkról. Eszerint „csak pár hónappal vetették vissza az iráni atomprogramot”. Donald Trump azt is írta közösségi felületén, hogy „a tökéletes misszióról” szóló anyagot a demokraták szivárogtatták ki. „Vád alá kellene őket helyezni” – tette hozzá az amerikai elnök.

Védelmi minisztere csütörtökön hevesen bírálta a médiát, amiért erre a jelentésre koncentrált, mivel azt az Amerikai Védelmi Hírszerzési Ügynökség „előzetesnek és kevéssé megbízhatónak” nevezte. „Maguknak a DNS-ében van, hogy Trump ellen drukkolnak” – mondta Pete Hegseth a riportereknek.

(A nyitóképen: Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter sajtótájékoztatót tart a washingtoni védelmi minisztériumban, a Pentagonban 2025. június 22-én, miután az amerikai haderő légitámadást hajtott végre urándúsító létesítmények ellen Iránban.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×