Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas
Jason Matthews
Nyitókép: Forrás: usatoday.com

Meghalt a magyarul is beszélő volt CIA-s kémregényszerző

Jason Matthews, a Vörös veréb írója 69 évesen egy degeneratív betegség következtében hunyt el.

Elhunyt 69 éves korában Jason Matthews, a Vörös veréb kémregény-trilógia szerzője, aki korábban 33 évet töltött a CIA szolgálatában.

Matthews kortikobazális degeneráció (CBD), egy gyógyíthatatlan neurodegeneratív betegség következtében halt meg szerdán – közölte kiadója, a Scribner.

"Rejtélynek tűnhet, hogyan válhat valaki a CIA csendes ügynökéből egy bestsellereket alkotó, elismert kémregényíróvá. De tudva, hogy

Jason Matthews hat nyelven beszélt, évtizedeken át rengeteget olvasott, figyelte az emberek viselkedését és ügyesen írt hosszú elbeszéléseket,

minden összeáll. Könyvei nemcsak a cselekményvezetés és a kémszakma kifinomult mesterművei voltak, hanem az emberi természetet, különösen a vágy minden formáját kutató nyomozás is" – olvasható a kiadó közleményében.

Matthews a CIA-ban hivatalosan diplomata volt Európában, Ázsiában és a Karib-térségben, de igazi munkája külföldi ügynökök toborzása, majd irányítása volt. Hat nyelven beszélt: görögül beszélő családban nőtt fel, emellett franciául, spanyolul, olaszul, törökül és magyarul is megtanult. Egy évtizede vonult nyugdíjba, ekkor lépett olyan nagy írók nyomába, mint le Carré vagy Charles McCarry.

A Vörös veréb 2013-ban jelent meg. A hidegháborús történet középpontjában Nathaniel Nash CIA-tiszt és az orosz hírszerzés tisztje, Dominyika Jegorova áll.

A könyvből Budapesten forgattak azonos című filmet Jennifer Lawrence főszereplésével 2018-ban.

Még két Vörös veréb-regény jelent meg, a második Az árulás palotája, a harmadik A Kreml jelöltje címmel.

A CIA-hoz Matthews egy rokonán keresztül került, mivel éppen egy görögül beszélő munkatársat kerestek. Munkájáról nem szívesen árult el részleteket, de utalt arra, hogy veszélyes műveletekben vett részt, felkerült például a terroristák kiiktatandó személyeket tartalmazó listájára a Közel-Keleten, az 1990-es években pedig a koszovói háború alatt menekülnie kellett az amerikai nagykövetségről.

Munkájáért más elismerések mellett megkapta a CIA Becsület Érdemérmét is.

Címlapról ajánljuk
Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.

Szakértő: csak egy módon lehet Izraelben elkerülni, hogy jövőre ismét választások legyenek

Izraelben Benjámin Netanjahu ellenzéke az arab pártokat is beleszámítva a 120-ból 67 mandátumot szerzett meg a parlamenti választáson, szemben a miniszterelnök táborának 53 mandátumával – de közben 27 képviselővel az általa vezetett Likud lett a legnagyobb párt a kneszetben. Jövőre valószínűleg újabb választásokat kell tartani – mondta Szalai Máté Közel-Kelet szakértő, a hollandiai Clingendael Intézet kutatója az InfoRádióban.
Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Kedden választ Amerika. Bár Donald Trump még marad két évig az elnöki székben, és a szenátusi székeknek is csak a harmada van játékban, a félidős kongresszusi választáson újraválasztják a szövetségi törvényhozás alsóházának egészét. A 435 tagú képviselőházban ugyanis csak két évre szól a politikusok mandátuma, így a hat évre, egymáshoz képest elcsúsztatva megválasztott szenátorokhoz képest élesebben tükrözi a pártok aktuális erőviszonyait és a közhangulatot. Trump második ciklusának közepére az amerikai közvélemény a Fehér Házat és a Kongresszust is irányító republikánusok ellen fordult, így a legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy a demokraták megszerzik az alsóházi többséget. De az sem mindegy, hogy öt, tíz vagy akár harminc fős lesz a fölényük. Mutatjuk, mely csatatereken dőlhet el a képviselőház sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×