Vasárnap ismét fellángolt a konfliktus Pakisztán és Afganisztán között annak ellenére, hogy tűzszünet van érvényben a felek között. Jelenleg zárt ajtók mögötti tárgyalások folynak Pakisztán és az afganisztáni tálibok képviselői között Isztambulban a két ország közötti konfliktus rendezéséről.

„Elég régóta van feszültség Afganisztán és Pakisztán között, persze nem állami szinten, hanem vannak bizonyos ellenséges törzsek, de nyilvánvaló, hogy Pakisztán nem fog hozzájárulni, hogy az afgánok támadást hajtsanak végre a területén” – mondta az InfoRádióban Kis-Benedek József címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora.

A biztonságpolitikai szakértő úgy látja, a mostani esetből nem kerekedik majd akkora konfliktus, meg fogják próbálni térségi szinten rendezni az ebbe beleszólással rendelkező erők. Emlékeztetett, hogy

Pakisztánnak vannak olyan komoly képességei, nukleáris eszközei, amiket nem szabad figyelmen kívül hagyni, az azonban nem valószínű, hogy ilyesmit is bevetne.

Afganisztán kapcsán a biztonságpolitikai szakértő elmondta, az országban nincs belső rend, komoly ellentétek feszülnek, de a Pakisztán nyugati részén található Vazirisztán tartományból is elég szabadon szoktak támadni minden irányba, vagyis elsősorban törzsi háborúról van szó. Úgy véli, éppen ezért nem lesz belőle kiterjedt konfliktus, a felek igyekeznek majd mérsékelni a helyzetet, így ideiglenes vagy tartós tűzszünet megkötésére törekednek majd.

Kis-Benedek József másfelől hangsúlyozta az esetleges fegyvernyugvás törékenységét, hiszen a törzseknek saját hadseregei vannak, amelyekkel támadást tudnak indítani. Emellett olyan szereplők is jelen vannak, akik szítják az ellentéteket. Aláhúzta:

„még ha nem is valószínű, hogy hatalmas ellentét alakul ki a mostani villongás nyomán, nagy megbékélésre nem érdemes számítani”.

A két állam közt tátongó szakadék kapcsán a címzetes egyetemi tanár hangsúlyozta, hogy történelmi okai vannak. Példaként említette az afganisztáni háborút, a tálibok elűzését majd a visszatérésüket, a radikális csoport megosztottságát. De Pakisztánról se lehet elmondani, hogy azonos politikai irányba haladnak a különböző szervezetek, és nagyon sok olyan ellentétes érdek van, amik a különböző hadurakhoz kötődnek, nem működik a központi irányítás, amiből adódóan időről időre összetűzések alakulnak ki.

Az MTA doktora kiemelte, hogy nem számít érdemi eszkalációra, a támadások fokozódására, mert ha valamelyik fél esetleg túlzottan bevadulna, azt leállítaná akár a kormányzat, akár a nemzetközi szereplők. Vagyis a mostani ellenségeskedés nem valószínű, hogy nagyobb háborúvá fajul majd.