Az Európai Bizottság elnöke 1956 és az ukrajnai háború párhuzama, a külkereskedelem és az EU egysége elleni tevékenység miatt kritizálta a magyar kormányfőt szerdán Strasbourgban.
Ursula von der Leyen reagált elsőként Orbán Viktor EU-elnökségi programbeszédére a strasbourgi ülésteremben.
Felidézte, a tervezetthez képest 3 héttel később van ez az ülés az árvízi helyzet miatt, de "a magyarok felgyűrték az ingujjukat".
"Az EU azért van, hogy segítse a magyarokat ebben a küzdelemben, és a magyarok megérdemlik, hogy élvezzék az uniós tagság minden előnyét" - fogalmazott az Európai Bizottság elnöke.
Ukrajna
Ezt követően Ukrajna helyzetéről beszélt, azt mondta, még mindig vannak, akik nem Vlagyimir Putyin hataloméhségét teszik felelőssé a háborúban.
"Kérdezem, akik így gondolkodnak, a magyarokat teszik felelőssé 1956-ért, a cseheket 1968-ért, vagy a litvánokat a szovjet elnyomásért?"
- vetette fel.
Szerinte csak egy út van az igazságos béke elérésére: Ukrajna támogatására pénzben és fegyverben.
Versenyképesség - orosz kapcsolat
Ursula von der Leyen is szót ejtett a Draghi-jelentésről, ő is a versenyképesség előtt álló akadályok megszüntetése mellett érvelt.
"Szeretnénk csökkenteni az akadályokat a vállalatok előtt a határon át nyúló működésben" - hangoztatta.
De szerinte azt is látni kell, hogy egy kormány az unióban épp az ellenkező irányba hajt, kifelé sodródik a közös piacról, "diszkriminál uniós vállalatok ellen".
Szerinte korábban egység volt abban, hogy le kell szállni az orosz fosszilis energiahordozókról. Ezer nappal később már megbízható partnerekkel van egyezség, 50 százaléka a termelésnek megújuló forrásokból táplálkozik.
"De nem mindenki tartotta be ezeket a vállalásokat, egy tagállam azt keresi, hogyan tudna továbbra is fosszilis energiát venni Oroszországtól" - mutatott rá.
Migráció
Végül a migrációról beszélt.
Azt tudakolta Orbán Viktortól, miért engedett szabadon embercsempészeket Magyarország tavaly, ha ennyire migrációellenes; e téren szolidaritást javasolt ahelyett, hogy ezeket az embereket "átdobálják a határon".
Azt is tudakolta, hogy miért működnek kínai rendőrök Budapesten, hiszen ez nem érdeke az EU-nak.
"Meg kell erősíteni a Frontexet, de ehhez több európai együttműködés kell, tiszteletben tartva a jogállamiságot és az alapértékeket" - figyelmeztetett.
A "magyar néphez" fordulva azt mondta, "egy család vagyunk, az önök jövője a mi közös jövőnk" - zárta beszédét.
A debreceni oltóanyaggyár-projekt részét képezte a Gyógyszeripari Ökoszisztéma Központ, ez fog megvalósulni az eredeti tervek helyett – erősítette meg az InfoRádióban Bács Zoltán professzor, a Debreceni Egyetem rektora. A központ lehetőséget jelent a kutatókon kívül a gyógyszerpiac szereplőinek is. Már ismert a nyitás várható időpontja.
Az ukrán parlament oktatási bizottsága elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely visszaállítja a kárpátaljai magyarok oktatási és nyelvi jogait – erről Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.
Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
Bod Péter Ákos. Surányi György. Zsiday Viktor. A Budapest Economic Forum hagyományos záróakkordját a három neves közgazdász panelbeszélgetése jelenti. "Most jön a show." Ígérte a beszélgetés egyik résztvevője. És valóban. A szakértők idén sem rejtették véka alá a véleményüket. Az új kormány gazdaságpolitikájáról, az euró bevezetéséről és Magyarország növekedési kilátásairól is beszéltek.
25 °C
