Infostart.hu
eur:
366.76
usd:
328.15
bux:
141827.41
2026. október 7. szerda Amália
WENCHANG, CHINA - MARCH 20: The Long March-8 Y3 carrier rocket carrying the relay satellite Queqiao-2 blasts off from the Wenchang Spacecraft Launch Site on March 20, 2024 in Wenchang, Hainan Province of China. China launched the Queqiao 2, or Magpie Bridge 2, on Wednesday morning en route to lunar orbit to pave the way for prospective expeditions to the moon. (Photo by Yuan Chen/VCG via Getty Images)
Nyitókép: Yuan Chen/VCG via Getty Images

Kínai rakéta vette célba a Hold „sötét oldalát”

Kína szerdán fellőtt egy olyan műholdat, amely kommunikációs hídként fog működni a földi műveletek és a Hold túlsó oldalára tervezett küldetés között, és ezzel Peking szerint új szakaszba léptek az ország hosszú távú holdkutatási programjában.

Az 1,2 tonnás Csüecsiao-2-t és két miniatűr műholdat, a Tientu-1 és -2-t szállító, Hosszú Menetelés-8 elnevezésű rakéta az állami média közlése szerint a déli Hajnan sziget tartományból indult el.

A Csüecsiao-2 a Hold körül fog keringeni, és jeleket továbbít majd a várhatóan májusban induló Csang'o-6 küldetésnek. A Csang'o-6 robotmisszió célja, hogy mintákat nyerjen egy ősi medencéből, ezzel először szerezve anyagot a Hold rejtett oldaláról.

A nevezett műhold emellett a 2026-ban induló Csang'o-7 és a 2028-ban induló Csang'o-8 holdmisszió közvetítő platformjaként is szolgál majd.

A kínai tervek szerint 2040-re a Csüecsiao-2 egy olyan műholdrendszernek lesz a része, amely kommunikációs hídként szolgál majd a legénységgel ellátott holdi küldetésekhez és más bolygók, például a Mars és a Vénusz felderítéséhez. A Tientu-1 és Tientu-2 miniatűr műholdak pedig teszteket végeznek majd a konstelláció kiépítéséhez.

A műholdrendszer emellett kommunikációs, navigációs és távérzékelési támogatást is nyújt majd a Hold déli pólusára tervezett kínai kutatóállomás számára.

A 2018-ban indított Csüecsiao-1 helyét átvevő Csüecsiao-2 tervezett élettartama legalább nyolc év, és csatlakozik majd fél tucat más ország, köztük az Egyesült Államok, India és Japán által telepített, a Föld körül keringő műholdakhoz.

Címlapról ajánljuk
Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve, 2023. október 7-én a Hamász palesztin terrorszervezet támadásának több mint ezer áldozata volt Izraelben. A tragikus történések harmadik évfordulóján Csepregi Zsolt Izrael-szakértő elemezte a támadás napját, és hogy ma milyen viszonyban vannak a felek. Szintén az InfoRádióban egy Izraelben élő magyar állampolgár is felidézte, mi történt aznap.

Szakértő: a Duna már alig hoz vizet, a fenékküszöb tartja életben a paksi erőmű vízellátását

A Duna rendkívül alacsony vízszintje ellenére, a még épülő fenékküszöbnek köszönhetően, nem fenyegeti leállás a Paksi Atomerőművet. A visszaduzzasztásnak köszönhetően fél méterrel magasabb a vízszint, mint amennyit a jelenlegi vízhozam biztosíthatna. A helyzetről és a kilátásokról Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára beszélt az InfoRádióban.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×