Infostart.hu
eur:
365.36
usd:
325.12
bux:
143682.55
2026. október 7. szerda Amália
Moszkva, 2018. április 10.Szergej Lavrov orosz külügyminiszter fogadja észak-koreai partnerét, Ri Jong Hót Moszkvában 2018. április 10-én. (MTI/EPA/Szergej Csirikov)
Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Csirikov

Eltűnt a volt észak-koreai külügyminiszter, kivégezhették

Az Észak-Koreát vezető Kim Dzsong Un általi tisztogatás áldozata lett az a korábbi észak-koreai külügyminiszter, aki fontos szerepet játszott a 2018-as és 2019-es amerikai-észak-koreai csúcstalálkozókon is – állították csütörtökön dél-koreai parlamenti képviselők hírszerzési illetékesekre hivatkozva.

Ri Jong Ho az észak-koreai nukleáris leszerelésről 2019-ben Washingtonnal tartott, eredménytelenül végződött vietnami csúcstalálkozó óta eltűnt a nyilvánosság elől. Friss japán sajtóértesülések szerint a volt külügyminisztert tavaly kivégezték.

Ju Szang Bum, a dél-koreai parlament hírszerzési bizottságának egyik tagja csütörtökön elmondta: a bizottság meghallgatta a dél-koreai Nemzeti Hírszerző Szolgálat (NIS) illetékeseit, és beszámolójuk szerint nem fér kétség ahhoz, hogy Ri Jong Hót eltávolították a hatalom közeléből, de

kivégzését a hírszerzés nem tudta megerősíteni.

Ju Szang Bum szerint a parlamenti bizottság számára már az sem világos, hogy miért takarították el az útból a volt külügyminisztert, akiről utoljára 2020 áprilisában számolt be az észak-koreai állami média. A külügyminisztert akkor távolították el a Kim Dzsong Un által elnökölt legfőbb döntéshozó testületből, az Állami Ügyek Bizottságából. Pozíciójából már hónapokkal azelőtt menesztették.

A nukleáris fegyverekről szóló tárgyalásokban tapasztalt Ri Jong Ho a Donald Trump akkori amerikai elnökkel folytatott 2018-as szingapúri, majd 2019-es hanoi csúcstalálkozóra is elkísérte Kim Dzsong Unt. Nem sokkal a Hanoiban tartott, eredménytelenül végződött csúcstalálkozót követően egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a kommunista ország vezetője észszerű javaslatokat tett, azonban Donald Trump több engedményt követelt.

A külföldi sajtóban korábban több, a nukleáris csúcstalálkozó megszervezésében vagy lebonyolításában érintett phenjani tisztségviselő kivégzéséről is bukkantak fel jelentések, de közülük többről később ismét említést tettek az észak-koreai állami médiában.

Ju Szang Bum csütörtökön elmondta: a dél-koreai tisztségviselők a japán Jomiuri Simbun újság azon értesüléseit sem tudták megerősíteni, miszerint az Észak-Korea nagy-britanniai nagykövetségen dolgozó diplomaták közül többet kivégeztek.

A parlament hírszerzési bizottságának tagja arról is beszélt, hogy az észak-koreai vezető utáni legnagyobb hatalmú katonai tisztségviselőt, Pak Dzsong Csont nemrégiben menesztették, és ezt a képviselő tudomása szerint Pak felkészületlenségével és a vezetési képességek hiányával indokolták. "Kim, hogy szorosabbra fűzze a hatalmát a hadsereg felett, teljesen lecserélte a katonai vezetést" – tette hozzá Ju Szang Bum.

Címlapról ajánljuk
Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol

Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol

Magyarország eddig nem volt terepe az orosz hibrid hadviselésnek, a magyar külpolitika változásával, ebben is történhet változás – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője.

Sportközgazdász a magyar olimpiai álomról: tízezer milliárd forint és rengeteg munka

Magyarország mellett hat ország jelezte rendezési szándékát a 2036-os nyári olimpiára és paralimpiára. A budapesti központú rendezés mellett India, Katar, a Dél-afrikai Köztársaság, a Koreai Köztársaság, Németország és Törökország érdeklődik a lehetőség iránt. A jelentkezés hivatalos határideje október vége. Az esélyekről és a tervezhető költségekről Szabados Gábor sportközgazdászt kérdezte az InfoRádió.
Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Csökkent az ukránok harci kedve: már csak a lakosság 62%-a hajlandó a végsőkig harcolni az oroszok ellen, ami persze még mindig a többség - derül ki egy friss kutatásból. A napokban több szakértő, vezető is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország fokozni fogja a hibrid támadásokat Európa ellen, tegnap egy ukrán szakértő arról beszélt, hogy akár Narva városát is megszállhatják az oroszok. Hajnalban súlyos rakétacsapás érte Kijevet, Ukrajna fővárosát. A donyecki fronton a helyzet hetek óta szinte változatlan: Zaporizzsjában és Harkivben vettek át pár kisebb falut az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×