Infostart.hu
eur:
366.38
usd:
327.31
bux:
142931.83
2026. október 7. szerda Amália
Angela Merkel német kancellár (k, a pódiumon) beszédet mond a német parlament, a Bundestag üléstermében Berlinben 2021. június 24-én. Mögötte Wolfgang Schäuble (k), a német szövetségi parlament elnöke.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Angela Merkel búcsúbeszéde: tévút lenne az oltóanyagok szabadalmi oltalmának felszámolása

Az EU-csúcs előtt a német kancellár arról is beszélt, hogy Európának meg kell tanulnia a védekezést Oroszország hibrid támadásaival szemben.

A kormányfő a csütörtökön kezdődő kétnapos EU-csúcstalálkozón képviselendő német álláspontot ismertető beszédében kiemelte: "az utóbbi hónapok eseményei megmutatták, hogy nem elég, ha a sok orosz provokációra összehangolatlanul válaszolunk".

A koordinálatlan reagálás helyett ki kell dolgozni a válaszlépések "közös és egységes mechanizmusait". Csak így lehet megtanulni a védekezést Oroszország hibrid támadásaival szemben.

Ugyanakkor meg kell határozni az EU és Oroszország "közös stratégiai érdekeit" is, és ki kell építeni az EU és az orosz elnök közvetlen kapcsolatát.

"Nem elég, ha csak az amerikai elnök tárgyal az orosz elnökkel, az EU-nak is ki kell dolgoznia tárgyalási formátumokat" - fejtette ki a szeptemberi Bundestag-választás után visszavonuló politikus, aki valószínűleg utoljára szólalt fel a parlamentben.

Az tagországok kormány-, illetve államfőit összefogó Európai Tanács értekezletének egy további témájáról, a koronavírus-világjárványról szólva a többi között hangsúlyozta, hogy a járvány ugyan még messze nem ért véget, "különösen a szegény országokban", de el kell kezdeni feldolgozni a történteket és levonni a tanulságokat.

Ilyen tanulság, hogy az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) megjelenése, a 2020 kora tavaszi "első megrázkódtatás" idején a tagországok nem összehangoltan védekeztek, hanem a nemzeti szintre összpontosítottak, és másfél év elteltével sem megfelelő az együttműködés, például az úgynevezett harmadik országok - EU-n kívüli országok - állampolgárainak beutazásának szabályozásában.

Ezért Németország támogatja az Európai Bizottság javaslatát az egészségügyi vészhelyzetek uniós szintű kezelését szolgáló új intézmény, az Egészségügyi Szükséghelyzet-reagálási Hatóság (HERA) felépítéséről - mondta a kancellár.

Aláhúzta, hogy tévút lenne a SARS-CoV-2 okozta betegség (Covid-19) elleni védelemre kifejlesztett oltóanyagok iparjogvédelmének "politikailag kikényszerített" visszavonása, mert hátráltatná a kutatás-fejlesztést.

Máskor is szükség lesz majd új oltóanyagokra, és kifejlesztésükhöz elengedhetetlen a szellemi tulajdon védelme. Ezért a szabadalmak feloldása helyett licenszek - gyártási engedélyek - révén kell javítani az ellátást a Covid-19 elleni oltóanyagokból - fejtette ki Angela Merkel.

A csúcstalálkozó témái közül kiemelte a menekültügyi migráció területén Törökországgal 2016-ban kezdett együttműködést is, rámutatva, hogy 3,7 millió regisztrált szíriai menekült él Törökországban.

Mint mondta, az Európai Bizottságnak "konkrét javaslatot" kell tennie a Törökországnak a menekültek ellátásához biztosított EU-s pénzügyi támogatás folytatásáról.

További feladat az EU és Törökország vámuniójának modernizálása.

Az EU és Törökország között "súlyos nézeteltérések" vannak a jogállamiság és az alapvető jogok érvényesülésével kapcsolatban, de a menekültügyi migráció közös kihívásával csak párbeszéd révén lehet megbirkózni, ezért tovább kell fejleszteni a stratégiai együttműködést.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Totyik Tamás: még messze van a tanársztrájk, de figyelik a 2027-es költségvetést

Totyik Tamás: még messze van a tanársztrájk, de figyelik a 2027-es költségvetést

Ha nem lesz benne a jövő évi költségvetésben a béremelés, akkor fog további figyelemfelhívó lépéseket tenni a Pedagógusok Szakszervezete – hangsúlyozta az InfoRádióban az érdekképviselet elnöke. Totyik Tamás azt is mondta, hogy a párbeszéd elindult az oktatási tárcával, az egyik felmerült kérdés, amelyet tisztázni kell az, hogy kié legyen az iskola. Ezt a témát feszegette a Pedagógusok Szakszervezetének konferenciája is.

Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol

Magyarország eddig nem volt terepe az orosz hibrid hadviselésnek, a magyar külpolitika változásával, ebben is történhet változás – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×