Az ügy, amely Olaszország után néhány napon belül immár Hollandiában is bizonytalanságba sodorhatja a kormányt, nem új, de – sejthetően nem teljesen függetlenül a két hónap múlva esedékes parlamenti választásoktól – mostanra jutott robbanás közeli állapotba.

Csütörtökön lemondott pártelnöki posztjáról a baloldali munkáspárt (PvdA) elnöke, Lodewijk Asscher, hogy ne terhelje pártja esélyeit a március 17-i választáson. Asscher és pártja jelenleg nem része Mark Rutte immár harmadik koalíciós kormányának, de tagja volt az előzőnek, és mint szociális minisztert sokan őt tették felelőssé azért, hogy a 2010-es évtizedben éveken át családok tízezreitől követeltek vissza sok ezer eurós családi pótlékot, vélelmezett csalásra vagy illetéktelenségre hivatkozva. Az ügyből nagy botrány lett, miután kiderült, hogy az intézkedés mögött alapvetően az adóhivatalhoz köthető adminisztratív hiba állt, nem pedig tényleges állampolgári mulasztás.

A támogatások visszafizetése sok családot megnyomorított, úgyhogy amikor a tévedés kiderült, az aktuális kormány

tavaly márciusban ünnepélyesen bocsánatot kért, és félmilliárd eurós kompenzációs keretet különített el az alaptalanul kikezdett családok kártalanítására.

Az ügy kivizsgálására és a pontos felelősség megállapítására azonban időközben parlamenti vizsgálóbizottság is alakult, és a téma visszatérően parlamenti napirendi ponttá vált. Ezzel párhuzamosan a történtek miatt eddig húsz család perelte be a holland legfelső bíróságon a Rutte-kormány több jelenlegi és korábbi tagját (köztük a korábbi gazdasági és pénzügyminisztereket), ami szintén folyamatosan széles sajtónyilvánosságot kap.

A parlamenti vizsgálóbizottság közzétett jelentése szerint a holland hatóság éveken át

„az állampolgári jogok megsértésével” kényszerítette családok ezreit azonnali visszafizetésre,

sokszor úgymond olyan egyszerű formai hiba miatt, mint egy aláírás elmulasztása valamely dokumentumon.

Az ügy láthatóan élénken foglalkoztatja a holland közvéleményt, és mint kitűnt, végül Asscher is az elszabaduló indulatok láttán döntött úgy, hogy nem tenne jót a pártjának, ha a választási kampány utolsó két hónapjában az ő nevével és arcával kapcsolnák össze a PvdA-t.

Holland lapvélemények szerint szintén már a választásra figyelve a mai kabinetülésén nem kizárhatóan

az egész Rutte-kormány is a lemondást választja majd,

elkerülendő, hogy a holland parlament jövő keddi ülésén esetleg egy bizalmi szavazáson vérezzen el. Így a jövő heti parlamenti vita elé már csak technikai ügyvezető kormány nézhetne, amely a választásig hátra lévő pár hétben intézi a kormány ügyeit.

Felmérések szerint személyesen Mark Ruttét csak kevéssé sározta be az ügy, relatív népszerűsége továbbra is megmaradt, és pártjának (Párt a Szabadságért és Demokráciáért, VVD) is változatlanul jó esélye van arra, hogy márciusban az élen végezzen. (A VVD kapcsán előrejelzések néggyel több, összesen 37 helyre számítanak a kétkamarás holland parlament 150 fős képviselőházában, mint 2017-ben. Ezzel Rutte reményei szerint elérhetővé válhat, hogy a jelenlegi három helyett akár már két további párttal is koalíciós kormány alakíthasson, amihez összesen 76 honatya támogatására lesz majd szükség.)

Egyébként eddig jól állt a kampányban a PvdA is, előrejelzések 8-9 százalékos eredmény jósoltak neki, ez azonban a mostani botrány előrehaladtával még változhat.