Infostart.hu
eur:
365.63
usd:
325.63
bux:
0
2026. október 7. szerda Amália
London, 2017. március 13.A brit (b) és a skót zászló leng a Whitehallon, London kormányzati negyedében 2017. március 13-án. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök ezen a napon bejelentette, hogy felhatalmazást kér a skót parlamenttől az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírásához szükséges lépések megtételére. Nicola Sturgeon szerint a referendumot 2018 ősze és 2019 tavasza között lehetne megtartani. (MTI/EPA/Andy Rain)
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Skót miniszterelnök: látótávolságban a függetlenség

Szerinte a Skóciában élők többsége már támogatja a függetlenségi törekvést.

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök szerint immár látótávolságon belül van Skócia függetlensége.

Sturgeon a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) éves kongresszusát megnyitó szombati beszédében kijelentette: az elmúlt egy évben egyre erőteljesebbé, az idén immár

tartósan többségi nézetté vált a skót közvéleményen belül a függetlenség támogatása.

"A függetlenség egyértelműen látótávolságon belül van, és én soha nem voltam annyira bizonyos abban, hogy ezt el is érjük, mint most" - fogalmazott a skót miniszterelnök a koronavírus-járvány miatt online fórumként megrendezett SNP-kongresszuson.

Nicola Sturgeon - aki az SNP vezetőjének tisztségét is betölti - nem részletezte, hogy mikor tartja lehetségesnek az újabb függetlenségi népszavazás kiírását. Közvetett utalást tett ugyanakkor arra, hogy a referendum meghirdetése a jövő májusi skóciai parlamenti választások után válhat esedékessé. Kijelentette: a májusi választáson minden skót számára az lesz a kérdés, hogy ki hozza meg a Skócia jövőjét formáló döntéseket.

Hozzátette: Skócia népét illeti meg a saját jövőjéről szóló döntés joga.

Nicola Sturgeon ezzel egyértelműen Boris Johnson brit miniszterelnöknek is üzent, a konzervatív párti brit kormányfő ugyanis egyelőre hallani sem akar arról, hogy Skóciában újabb függetlenségi népszavazást tartsanak.

A skót függetlenségről 2014-ben már rendeztek egy népszavazást, a résztvevők 55 százaléka akkor azonban arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el Nagy-Britanniától.

David Cameron akkori brit miniszterelnök a referendum után kijelentette, hogy Skócia függetlensége "legalább egy nemzedéknyi időre" lekerült a napirendről.

Ehhez az állásponthoz tartja magát Johnson is, aki több nyilatkozatában elvetette annak lehetőségét, hogy London hozzájáruljon az újabb skót függetlenségi népszavazás kiírásához.

Nicola Sturgeon már korábban egyértelműen kizárta, hogy Skóciában - Katalónia példáját követve - nem hivatalos, a brit kormánnyal nem egyeztetett módon rendezzenek újabb függetlenségi népszavazást és többször kijelentette, hogy a referendum csak törvényes keretek között tartható meg.

A skót kormányfő azonban többször kifejtette azt a véleményét is, hogy Skócia önálló országként viszonylag gyorsan visszatérhetne az Európai Unióba.

A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt.

Az Egyesült Királyság - Skóciával együtt - idén januárban ki is lépett az Európai Unióból.

Nicola Sturgeon rendszeresen hangoztatott véleménye szerint az újabb függetlenségi népszavazás azért is szükséges, mert Skócia nem engedheti meg, hogy egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London "kirángassa" az EU-ból.

Donald Tusk, az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács volt elnöke a BBC televíziónak nyilatkozva nemrégiben kijelentette: az EU "lelkesen" várná vissza soraiba az esetleg függetlenné váló Skóciát, ám a szabályoknak megfelelően új felvételi eljárásra lenne szükség, és "nem érvényesülne automatizmus" Skócia önálló EU-csatlakozásának folyamatában.

Címlapról ajánljuk

Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol Demkó Attila: Oroszország eddig kesztyűs kézzel bánt Magyarországgal (Puskás Zsuzsa)">

Magyarország eddig nem volt terepe az orosz hibrid hadviselésnek, a magyar külpolitika változásával, ebben is történhet változás – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője.
Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Csökkent az ukránok harci kedve: már csak a lakosság 62%-a hajlandó a végsőkig harcolni az oroszok ellen, ami persze még mindig a többség - derül ki egy friss kutatásból. A napokban több szakértő, vezető is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország fokozni fogja a hibrid támadásokat Európa ellen, tegnap egy ukrán szakértő arról beszélt, hogy akár Narva városát is megszállhatják az oroszok. Hajnalban súlyos rakétacsapás érte Kijevet, Ukrajna fővárosát. A donyecki fronton a helyzet hetek óta szinte változatlan: Zaporizzsjában és Harkivben vettek át pár kisebb falut az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×