Az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál beszámolója szerint Porosenko közölte, hogy a hadiállapot beszüntetése az ő elvi döntése, amely az ország biztonsági helyzetének értékelésén alapul. Korábban már többször kijelentette, hogy nem fogják meghosszabbítani a hadiállapotot annak lejárta után, kivéve, ha Oroszország nagyszabású támadást indítana Ukrajna ellen.

Porosenko ugyanakkor megállapította, hogy ami az ország fenyegetettségét illeti, "a helyzet jelentősen nem változott".

"Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megerősítette felderítésünk információt, miszerint (a szakadár ellenőrzés alatti) Luhanszk körzetében Grad rakéta-sorozatvetőket észleltek, továbbá növelték a tüzérségi fegyverek számát, és a harckocsikat sem vonták hátrébb. Nem csökkent Oroszország katonai jelenléte az Azovi-tengeren sem" - szögezte le az ukrán elnök.

Porosenko azonban kijelentette, hogy a közelgő - március végén esedékes - elnökválasztás miatt szükségesnek ítélte a hadiállapot megszüntetését. "Szeretném hangsúlyozni, hogy az orosz fenyegetés nem múlt el" - jelentette ki, hozzátéve, hogy ha nem lennének most választások, indítványozná a parlamentnél a hadiállapot meghosszabbítását.

Szerinte az országot egyszerre két veszély is fenyegeti, az egyik a nyílt katonai agresszió, a másik a demokratikus jogokat és az állampolgári szabadságot veszélyezteti, és ez utóbbi miatt döntött a hadiállapot feloldása mellett.

Porosenko kiemelte: meggyőződése, hogy a hadiállapot egyúttal kedvező hatással volt az ország védelmi képességeire, javult a harckészültség a fegyveres erőknél, új, illetve korszerűsített fegyvereket kaptak a különböző alakulatok.

A hadiállapotot - ami az ukrán jogrendben a rendkívüli állapot egy formája - azután vezette be az elnök kezdeményezésére az ukrán parlament az ország tíz megyéjében 30 napra, azaz december 26-ig, hogy november 25-én a Kercsi-szoros közelében az orosz parti őrség tüzet nyitott három ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a legénységüket pedig letartóztatta és tiltott határátlépés címén eljárást indított ellenük.

Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet. Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást Moszkva engedélyhez köti.