Inforádió

Meghallgatom Élő adás

Európában is jöhet az egynapos határidő és a milliárdos büntetés

Inforádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Január elsejétől szigorúbb szabályozás vonatkozik a közösségi oldalakra a gyűlöletbeszéd megakadályozásában. Berényi Konrád online marketing tanácsadó szerint ez Európában, Magyarország régiójában is példa lehet.

Egy év elejétől hatályos német jogszabály alapján 24 órán belül el kell távolítani a rágalmazónak vagy gyűlöletkeltőnek tartott anyagokat a közösségi média felületeiről. A Facebook, a Twitter és a YouTube akár 50 millió eurós (több mint 15 milliárd forintos) büntetést is kaphat, ha nem lép időben. Néhány kevésbé egyértelmű esetre vonatkozóan a törvény egyhetes határidőt ad.

Berényi Konrád online marketing tanácsadó szerint csak törvényi szabályozással nem lehet teljesen gátat szabni a gyűlöletbeszéd terjedésének a közösségi oldalakon. Ez sokkal inkább egy kényszerítő eszköz: rászorítják a cégeket arra, hogy dolgozzanak ki olyan módszereket és eljárásrendet, amelyekkel e tartalmakat minél hamarabb el lehet távolítani. Léteznek már erre való szoftverek és megoldások, ezeket mostanra el kellett készíteni német nyelven is.

Megállítani a futótüzet

A szabályozás szigorúnak tűnhet a 24 órás határidővel és a kilátásba helyezett, akár 15 milliárd forintnak megfelelő büntetéssel. A szakértő szerint azonban elég csak abba belegondolni, hogy egy népszerű (de gyűlöletkeltő) tartalom néhány óra alatt milliókat érhet el a közösségi oldalakon. Ehhez képest a 24 órás szabályozás még lehet, hogy sok is, és nem fogja meg időben ezeket a tartalmakat. A 15 milliárdos büntetés pedig halmazati, vagyis csak akkor lép életbe, ha a szolgáltató semmilyen lépést nem tesz meg a káros tartalom eltávolításáért. Ezért ez inkább egy figyelmeztetés azoknak a szolgáltatóknak, akiknél ilyen tartalmak felbukkanhatnak - mondta Berényi Konrád.

Mi minősül gyűlöletkeltésnek?

Erre ki kell találni egy pontos definíciót, ugyanis az emberek kultúrájától, múltjától, egyéni tapasztalataitól is függ, hogy ők maguk mit tartanak gyűlöletkeltőnek. Vannak, akik sokkal érzékenyebbek és akár csak egy jelző használatát is gyűlöletkeltőnek tartják, mások sokkal többet sem.

Most ez úgy működik, hogy a Facebookon például a szerintünk gyűlöletkeltő tartalmakat jelenthetjük az oldalnak, ahol az adminisztrátorok eldöntik, hogy szerintük is gyűlöletkeltő-e, és így akár néhány órán belül is eltűnhet a bejegyzés.

Nem tudni, hogy lesz-e globális következménye a német szabályozásnak, a távol-keleti kultúrákban ugyanis ezek teljesen másként működnek. Ám a szakértő szerint Európában lesz folyománya, ugyanis ha a német módszer beválik, akkor Franciaországban, ahol a közösségi oldalakon a gyűlöletbeszéd szintén jelentős probléma lehet, valószínűleg alkotnak hasonló szabályozást. Ugyanez érvényes Közép-Kelet-Európában, ahol több olyan ország is van Berényi Konrád szerint, ahol elkezdhetnek kialakítani egy ilyen szabályt.