A bíróság döntésének oka, hogy a férfi kóros elmeállapotban szenved, ezért nem mérhette fel tettének súlyát, így büntetőjogilag nem vonható felelősségre.

A férfi minden előzetes jel vagy ok nélkül kezdett támadásba a kórházban, ahová korábban fertőzöttként került be gyógykezelésre.

Döntésekor a bíróság figyelembe vette azokat a szakértői jelentéseket is, amelyek szerint a vádlott eleve meglévő mentális gondjai, illetve a kezeléséhez használt gyógyszerek, eljárások együttesen is okozhatták erőszakos viselkedését.

A vád szerint a terhelt 2021. március 13-án betegként feküdt az egyik budapesti kórház intenzív Covid-osztályán, ahol minden előzetes ok nélkül fojtogatott és megütött egy beteget, majd egy másik, altatásban és lélegeztetőgépen lévő pácienst többször megszúrt egy sebészollóval. A férfi rátámadt két ápolóra és a megfékezésére érkező biztonsági őrökre is, egyiküket meg is sebesítette. Az első megtámadott beteg nyolc napon túl, a biztonsági őr nyolc napon belül gyógyuló, míg a megszúrt beteg olyan életveszélyes sebesüléseket szenvedett, hogy az azonnali orvosi beavatkozás ellenére a későbbiekben életét vesztette. Bár az az ápoló - aki kivédte a terhelt ollós támadását - nem szenvedett sérülést, figyelemmel a támadott testtájékra és az elkövetés eszközére, fennállt nála az akár halálos eredménnyel járó sérülés kockázata is.

A Fővárosi Törvényszék döntésekor mérlegelte azokat az igazságügyi orvosszakértői véleményeket, amelyek szerint tartani lehet attól, hogy a férfi egy egyszerű megfázás, nátha, illetve a hasonló betegségek kezelésére alkalmazott gyógyszerek hatására újra beszámíthatatlanná válik, ezért a bíróság a kényszergyógykezelését rendelte el. Ezt hat havonta vizsgálják felül a büntetés-végrehajtás szakemberei, akiknek a szakvéleménye alapján ugyancsak a büntetés-végrehajtás bírája rendelheti el az eljárás folytatását vagy annak leállítását.

A bíróság felhívta a figyelmet:

a későbbiekben lehetőség van arra is, hogy a férfi Kínában folytathassa kényszergyógykezelését, mivel magyarul egyáltalán nem beszél,

így a magyar pszichológusokkal, pszichiáterekkel folytatott beszélgetései nem lehetnek olyan hatékonyak, mint anyanyelvi környezetben. A férfit az egész büntetőeljárásban, így a hétfői ítélethirdetésen is tolmács segítette, így mindent megértett az elhangzottakból. Sem a nyomozáskor, sem a bírósági tárgyaláson nem kívánt vallomást tenni, hétfőn pedig az utolsó szó jogával sem élt az ítélethirdetés előtt. A Magyarországon korábban szakácsként dolgozó férfi szenvtelenül vette tudomásul a bíróság döntését.

Korábban több emberen elkövetett, közfeladatot ellátó, illetve védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés kísérlete miatt emeltek vádat ellene. A büntetőper végén az ügyész a férfi felmentésére és kényszergyógykezelésére tett indítványt.

A Fővárosi Törvényszék határozatát az ügyészség és a védelem is elfogadta, így az jogerőre emelkedett.