Változatlanul 65 év marad a nyugdíjkorhatár, tehát 2024-ben azok igényelhetik a nyugdíjukat, akik 1959. január 1. és december 31. között születtek. Persze bárki más is, aki korábban teljesítette a nyugdíjba vonulás feltételeit.

Szintén nyugdíjba mehetnek a már korábban ismert kedvezményes feltételek mellett, nem lesz semmilyen szigorítás 2024-ben, és nincs változás abban sem, hogy a 13. havi nyugdíj jár, vagyis februárban kéthavi nyugdíj érkezik az érintett 2,5 millió embernek.

A szorzó viszont változik.

"A korábbi évek kereseteit nyilván fel kell szorozni, meg kell növelni olyan mértékűre, hogy összehasonlítható legyen a nyugdíj-megállapítást megelőző év nemzetgazdasági átlagkereseti szintjével, ez változni fog: arra számíthatunk, hogy körülbelül

14 százalékkal lehetnek magasabbak a mostani adataink szerint a jövő évben alkalmazandó valorizációs szorzók,

ez tehát jó hír azok számára, akik jövőre kérik majd a nyugdíjuk megállapítását" – hívta fel a figyelmet az InfoRádióban Farkas András nyugdíjszakértő, a Nyugdíjguru alapítója.

A jövő évi nyugdíjemelésről azt mondta, a 2024-es költségvetésben 6 százalékos infláció szerepel, igaz, az idei nyugdíjemelés is eredetileg csak 5,2 százalékos lett volna, ha teljesül az inflációs cél, de a költségvetési törvény módosítása következtében 15 százalékos lett az emelés. Ebből (is) kifolyólag ha jövőre meghaladná a 6 százalékot a pénzromlás üteme, jövő novemberben újra kompenzáció jön.

Friss írásában Farkas András úgy fogalmaz, a nyugdíjasoknak "nem rossz hír" az, hogy jövőre EP- és önkormányzati választás is lesznek. Ezt érthetővé téve elmondta, eddig minden olyan évben, amikor komoly választások voltak, a nyugdíjasok számíthattak arra, hogy "kimaxolják a nekik adható juttatásokat, esetleg még plusz juttatásokat is beépítenek", ezek között említette, hogy elméletileg előfordulhatna, hogy ha júniusban magasabbnak tűnik az éves infláció 6 százaléknál, akár már a választások előtti nyugdíj is magasabb lehet, nem várnának a kompenzációval novemberig.

"A kormányzatnak jogosultsága van ilyen plusz juttatást elrendelni" – magyarázta.

Viszont 2025-re Magyarország vállalta az EU felé, hogy nyugdíjreformot hajt végre, ennek pedig a szakértő szerint "lesz előszele".

"A kormányzat azt vállalta, hogy december 31-ig közzéteszi azt a tanulmányt, amelyet nemzetközi szakértők állítanak össze arról, hogy a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága, méltányossága érdekében milyen intézkedésekre lenne szükség. Például szerepelhet benne, hogy

a nyugdíjkorhatárt a 65 éves korban várható további élettartamhoz kössük automatikus módon,

és én nagyon várom, hogy a nyugdíjemelési eljárás reformjára is sor kerülhet, erre is tesznek majd javaslatot ebben a tanulmányban, mert az emelési eljárásban nagyon sok méltánytalanság van, amelyet ki kellene iktatni. Erre egy vitát kellene indítani a tanulmány ismeretében 2024 folyamán, én nagyon számítok rá, hogy lesz lehetőségünk erről beszélgetni" – mondta még Farkas András.