Infostart.hu
eur:
353.87
usd:
303.44
bux:
134616.81
2026. május 30. szombat Janka, Zsanett
III. Károly brit uralkodó és felesége, Kamilla királyné új viaszszobrán dolgoznak szakemberek a Madame Tussauds viaszmúzeum-hálózat londoni panoptikumában 2023. április 26-án. III. Károlyt május 6-án koronázzák királlyá Londonban.
Nyitókép: MTI/AP/PA/Yui Mok

Feltették a kérdést a briteknek, jó király lesz-e Károly

Biztató közvélemény-kutatási adatok jelentek meg az angol király hétvégi koronázása előtt. De nem minden brit médium gondolja úgy, hogy tényleg a monarchia reneszánszát élik.

Ahhoz képest, hogy egy évvel ezelőtt még csak egy jelentős kisebbség gondolta úgy, hogy az édesanyja tavalyi halála után brit uralkodóvá előlépő Károly jó király lesz, most már elsöprő a hétvégi koronázásra készülő uralkodó támogatottsága a szigetországban.

Egy, a londoni The Timesban ismertetett felmérés szerint a megkérdezetteknek csak 20 százaléka volt rossz véleménnyel Károlyról, míg közel kétharmaduk azt mondta, hogy „jó király lesz”. Az uralkodót támogatók tábora ezzel a korábbi 39 százalékról 62 százalékra ugrott fel.

Viszont az is kiderült, ahogy korábban, még mindig Károly fia, Vilmos herceg – a mostani trónörökös – a legnépszerűbb a királyi családból. Az ő tetszési indexe (73 százalék) bőven túlszárnyalja apjáét. Szinte ugyanolyan a népszerűsége felesége, Katalin hercegnőnek. A párnak emlékezetes módon hűvössé vált a viszonya Károly másik fiával és feleségével, azaz Harry herceggel és Meghan Markle-lel.

A felmérésből az is világossá vált, hogy a britek döntő többsége – 60 százalék – kitartana a monarchia mellett.

Velük szemben viszont a lakosok egyharmada választott államfőt akar.

A The Times-felmérés egyik érdekes kérdése a néhai királynő és fia tetszési indexének összehasonlítása: ezek szerint II. Erzsébetre 48 százalék tekintett pozitív és 40 százalék negatív módon – ami arra utal, hogy a monarchia támogatása korántsem egyértelmű. A baloldali liberális The Guardian című lap ezt úgy állítja be, mintha a jobboldali sajtó rendelésére születtek volna a monarchista szimpátiákat sugalló eredmények.

Tény, hogy a fiatalabb korosztályok körében jóval gyengébb a királyság támogatottsága, mint az idősebbeknél. Például egy múlt heti felmérés szerint a fiatalok 40 százaléka választott államfőt akar.

A hazafiasságát hangoztató Konzervatív Párt felmérése szerint a britek többsége a monarchia megőrzésére szavazna és egynegyede ellene. A The Guardian azonban kiemeli, hogy az emberek „öt tábor” közül választhattak és így

szinte megegyezett az „elkötelezett monarchisták” és a „modern republikánusok” aránya, ami 39:38 százalék volt.

A lapok Skóciában is végeztek felmérést. Eszerint csak a válaszadók egyharmada gondolta úgy, hogy Károly király fontos személy. Mindössze 29 százalék gondolja úgy, hogy „elég szorgalmas” és csak 35 százalék úgy, hogy megbecsülésnek örvend.

Címlapról ajánljuk
Szurkolói zóna lett Budapestből – fotók

Szurkolói zóna lett Budapestből – fotók

Megérkezett a két döntős csapat szurkolótábora a Puskás Arénához, budapesti vonulásuk után.

Növekszik a társadalmi nyomás Egyiptomban – Lehet, hogy nem 1,1, hanem 10 millió migráns szivárgott be

A 2023-as szudáni konfliktus után szabályosan ömlöttek be az emberek, méghozzá mindenféle ellenőrzés nélkül, ez már pedig merőben más típusú migráció, mint amivel Jordánia, Törökország vagy Libanon küzd, ahol legalább van esély összeírni azokat, akik érkeznek. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója beszélt a részletekről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

Idén kimondottan rossz csillagállás alatt zajlott az Atomsorompó Egyezmény ötévente esedékes felülvizsgálati konferenciája. Pedig az iráni háború akár még serkenthette is volna a 191 ország tanácskozását – hiszen a hadműveletek egyik hirdetett célja pont az volt, hogy atomfegyver-ambícióknak parancsoljanak megálljt. Csakhogy időközben másként alakultak az események. Egy gyors, világos erődemonstráció helyett a konfliktus éppen hogy a fennálló nemzetközi rend törékenységét hozta felszínre. Következésképp világszerte meglódultak az ilyen-olyan nukleáris fegyverkezési törekvések. Ám most elsősorban nem az úgynevezett lator államok, hanem Amerika szövetségesei, az eddigi példamutatók, akarnak saját atomot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×