Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Ankara, 2018. április 3.Recep Tayyip Erdogan török elnök (j) és a hivatalos látogatáson Törökországban tartózkodó Vlagyimir Putyin orosz államfő az orosz tervezésű Akkuyu török atomerőmű alapkőletételének alkalmából az ankarai elnöki palotánál tartott ünnepségen 2018. április 3-án. A két vezető videokonferencia útján kapcsolódott be a Mersin tartománybeli helyszínen zajló ünnepségbe. (MTI/EPA/Tolga Bozoglu)
Nyitókép: MTI/EPA/Tolga Bozoglu

A NATO-tag Törökország belép az atomenergia klubba – az oroszok jóvoltából

A Roszatom által épített atomerőmű átadásával Törökország is belépett egy exkluzív klubba. Az átadáson ugyan fizikailag nem, de online részt vett a gyengélkedő Erdogan török és a háborús bűnvád miatt nem szívesen utazó Putyin orosz elnök is.

Ciprussal szemben, Törökország déli tengerpartján fekszik Akkuyu, ahol most adták át Törökország első nukleáris reaktorát. A Mersin tartományban található erőművet a vélhetően hamarosan európai szankciókkal sújtott orosz Roszatom építette.

Az átadási ünnepség előtt a nemrég rosszulléte miatt programjait lemondó Reccep Tayyip Erdogan török és Vlagyimir Putyin orosz elnök online beszélt egymással. Erdogan köszönetet mondott az atomerőműért és hírek szerint tárgyaltak a török közvetítéssel létrejött, fekete-tengeri ukrán gabonaszállítási alkuról (amit Moszkva nem akar meghosszabbítani) és általában az ukrajnai háborúról.

Törökország a NATO tagja, bár feszültségektől nem mentes a viszonya a szövetségesekkel – azért is, mert már vett rakétavédelmi rendszert Oroszországtól, amelyet más tagállamokkal szemben nem sújt szankciókkal.

A török állami tévé tudósítása az átadási ünnepségről:

Mindez még azelőtt történt, hogy az orosz erők hosszú idő után súlyos rakétatámadást intéztek ukrán városok ellen. Putyin méltatta a Törökországgal virágzó kapcsolatokat és arról beszélt, hogy elmélyítik a gazdasági, kereskedelmi és mezőgazdasági együttműködést... És hogy dolgoznak Erdogan ötletén, hogy rászoruló országoknak küldjenek orosz gabonát.

A 20 milliárd dollárba kerülő, 4800 megawattos projektről pedig azt mondta Putyin, hogy

„Ez a világ legnagyobb nukleárisenergia-projektje”

– és hozzátette, hogy Törökország a jövőben így kevésbé lesz rászorulva az orosz gázra.

Viszont megemlített egy korábbi elképzelést, hogy Törökország legyen az orosz földgáz regionális elosztási csomópontja és hogy „piaci áron szállítson földgázt az ez iránt érdeklődő külföldi partnereknek”.

Erdogan, aki köszönetet mondott neki, arról beszélt, hogy lépéseket tesznek, hogy a lehető legrövidebb időn belül megépítsék a négyreaktorosra tervezett komplexum második és harmadik reaktorát.

Az eseményen betöltötték az új reaktor első fűtőelemeit és a virtuális ünnepségen részt vett Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezérigazgatója, aki

kényes helyzetben van, mert Ukrajna és Oroszország közt lavírozva próbálja megőrizni a háborús zónában lévő, Zaporizzsjai erőmű biztonságát.

Az új erőművel Törökország belép az atomenergiából áramot termelő országok kis klubjába. Áramot azonban még nem kap az erőműből, amelyet jövőre terveznek átadni, hogy aztán 2025-től folyamatosan tudjon áramot termelni – derült ki Andrej Lihacsov, a Roszatom főnökének szavaiból.

Az Ukrajna elleni háború nyomán Oroszországra kivetett nyugati szankciók hátráltatták az építkezést. „Logisztikai problémáink voltak, hosszabbá váltak a szállítási útvonalak, nem minden hajózási cég tud velünk dolgozni. Úgyhogy, érezzük a szankciókat” – vallotta be Szergej Buckih, az Akkuyu-erőmű igazgatója, de azt elvetette, hogy mindez befolyásolta volna a kivitelezés minőségét. Törökországban május 14-én tartanak döntő fontosságú elnök- és parlamenti választásokat – így az erőmű átadása jól jöhet a versenyben lévő Erdogan elnöknek.

(Nyitóképünkön Recep Tayyip Erdogan török elnök és a hivatalos látogatáson Törökországban tartózkodó Vlagyimir Putyin orosz államfő az orosz tervezésű Akkuyu török atomerőmű alapkőletételének alkalmából az ankarai elnöki palotánál tartott ünnepségen 2018. április 3-án.)

Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×