Infostart.hu
eur:
363.85
usd:
324.04
bux:
0
2026. október 16. péntek Gál
Petr Fiala cseh miniszterelnök az Európai Unió cseh elnökségének politikai programját ismertető sajtótájékoztatón a prágai Hrzan-palotában 2022. június 15-én. Csehország 2022. július 1-től tölti be az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztségét. A felirat jelentése: Európa mint feladat.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Petr Fiala szerint a megoldás az atomenergia, de a megújulókkal együtt

A cseh kormányfő szerint az atomenergia és a megújuló energiaforrások keveréke az egyetlen biztonságos forgatókönyv Csehország számára jövőbeni energiaszükségleteinek fedezésére. Petr Fiala cseh miniszterelnök minderről az Európai Atomenergia-ügyi Fórumon beszélt a hétvégén Prágában. Elmondta az is, hogy a cseh gáztárolók feltöltöttsége 99 százalékos.

Csehország az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő államként rendezte meg az atomenergetikai fórumot, melyen Petr Fiala cseh miniszterelnök az atomenergia-termelés mellett érvelt, és hangot adott abbéli meggyőződésének, hogy közép-európai körülmények között egy biztonságos energetikai rendszer nem működhet atomenergia nélkül. „Az atomenergia az áramtermelés stabil, biztonságos és alacsony szennyezettség kibocsátású forrása” – fogalmazott Fiala.

Kadri Simson az Európai Bizottság energiaügyi biztosa a fórumon azt mondta, hogy az Európai Unió a következő évtizedekben mintegy 350-450 milliárd eurót fordít a jelenlegi atomenergia kapacitások fenntartására. Az atomenergia a 2030-2050 közti időszakban az unió áramszükségleteinek mintegy 15-16 százalékát fogja fedezni. „Ezekre a beruházásokra azért van szükség, mert nélkülük az uniós államok atomerőműveinek egy részét századunk harmincas éveiben már be kellene zárni. A következő évtizedekben hét európai uniós tagállamban 20 új atomerőmű építése is tervben van” – jegyezte meg az uniós biztos.

Az atomenergia fejlesztése Eduard Heger szlovák kormányfő szerint is válasz az energiaválságra, és a klímaváltozásokra. A szlovák politikus szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy az atomerőművek élettartama átlagosan 80 év. Szlovákiában az Országos Atomenergia-felügyelet idén augusztus végén engedélyezte a mohi atomerőmű harmadik blokkjának elindítását. Az engedély kiadását a felügyelet ellenőreinek és azok külső segítőinek széleskörű felügyeleti és elemzői munkája előzte meg. A másodfokú döntést csak az atomenergia-felügyelet által elvégeztetett független elemzések és szakértői vélemények kiértékelése után adták ki. Az erőmű újévtől kapcsol teljes fokozatra, s az összes megtermelt energia a háztartásokba vándorol.

A prágai fórumom Petr Fiala cseh miniszterelnök azt is hangsúlyozta, hogy az energiaválság következtében Európa példátlan geopolitikai nyomásnak van kitéve. Ezért elsősorban Oroszországot teszi felelőssé, de úgy véli, hibáztak az európai államok is, amikor alábecsülték az energiabiztonság szerepét. „A megoldások keresésekor Európa nem mondhat le alapelveiről, de az energiapolitikáját lényeges módon át kell alakítani” – hangsúlyozta a cseh miniszterelnök, aki azt is elmondta, hogy a cseh gáztárolók feltöltöttsége 99 százalékos, jelenleg 3,34 milliárd köbméter gáz van bennük.

Jozef Síkela, cseh ipari és kereskedelmi miniszter pedig közölte, hogy októberben és november első hetében éves összevetésben Csehországban 28 százalékkal volt alacsonyabb a gázfogyasztás. „Ami a következő téli időszakot illeti, Csehország elég gázzal rendelkezik, hogy kielégítse fogyasztását” – szögezte le a tárcavezető, s hozzáfűzte: nagy valószínűséggel nem lesz gond, hogy Csehország az Európai Unió irányelvei szerint az egész fűtési szezonban 15 százalékos gázmegtakarítást érjen el.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: hiába a sok napelem, az áram ára és az ellátásbiztonság továbbra is kérdés

Szakértő: hiába a sok napelem, az áram ára és az ellátásbiztonság továbbra is kérdés

A magyarországi villamosenergia-rendszer kihívásairól és kilátásairól készített elemzést a GKI Gazdaságkutató Zrt., amelyből kiderül: a legnagyobb kockázatot Paks I üzemideje és Paks II befejezésének folyamatos csúszása jelenti, miközben a megújulóknál a napenergia túlsúlya önmagában növeli a termelés ingadozását. Az InfoRádió Molnár László vezető kutatót kérdezte.

Közös energiaár-letörési tervet készít az EU – éjszaka a csúcson

A jelenlegi geopolitikai kontextus globális ellátási láncokra, az energiabiztonságra, valamint az energia- és üzemanyagárakra gyakorolt kedvezőtlen hatása miatt, különös tekintettel a háztartásokra és az iparra, az Európai Tanács Brüsszelben tanácskozó tagjai a magas energiaárak kezelésének kritikus fontosságát hangsúlyozták.
inforadio
ARÉNA
2026.10.16. péntek, 18:00
Keleti Arthur
kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója
Betontehenekben készül az energia, amit eddig veszni hagytunk

Betontehenekben készül az energia, amit eddig veszni hagytunk

A biogázról jóval kevesebb szó esik, mint a nap- vagy szélenergiáról, pedig egyszerre kínálhat megoldást hulladékkezelési, emissziócsökkentési és energiarendszeri problémákra. A technológia nem új, sőt műszakilag kiforrott, legnagyobb előnye, hogy nem időjárásfüggő, hanem szabályozhatóan termelhető. Magyarországon az alapanyag-potenciál, a gázinfrastruktúra és a villamosenergia-hálózati kapcsolódás lehetőségei is adottak, a jelenlegi biogáztermelés pedig a szakértők szerint akár megháromszorozható lenne. Az igazi kérdés azonban nem a technológia, hanem a kiszámítható piaci és támogatási környezet: a Jedlik Ányos Program fontos lendületet adhat a szektornak, de önmagában nem biztosítja a hosszú távú működést. Az EnergyTalks podcast legújabb adásában Gaál Lászlóval, a Magyar Megújuló Energia Szövetség főtitkárával és Ragoncza Ádám biogáz-szakértővel beszélgettünk a témában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×