Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
Ben Wallace hivatalban levő brit védelmi miniszter távozik a londoni kormányfői rezidenciáról, ahol a kormányt átalakító Liz Truss új brit miniszterelnök megerősítette tisztségében 2022. szeptember 6-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Váratlanul Washingtonba utazott a brit védelmi miniszter, tárgyalnak a háborúról

A brit védelmi miniszter lemondta parlamenti fellépését, és programját megváltoztatva utazott az Egyesült Államokba. A hírt az Evening Standardon kívül más vezető médiumok csak futólagosan érintették.

Váratlanul Washingtonba utazott a brit védelmi miniszter, hogy „az ukrajnai biztonsági helyzetről és egy nukleáris támadás veszélyéről tárgyaljon”– írta az Evening Standard.

A brit lapnak a hírrel sikerül ráijesztenie olvasóira, ugyanis a kormányzó konzervatívokat belpolitikai vihar emészti, és Ben Wallace az egyik potenciális jelölt a túléléséért harcoló Liz Truss miniszterelnök helyére. A Standard azt írja, „a rendkívüli út” célja „az ukrajnai biztonsági helyzet, beleértve egy potenciális atomtámadás fenyegetésének” megvitatása.

Ben Wallace-t a híradás szerint a Pentagonban és a Fehér Házban is fogadják.

„Most olyan beszélgetésre utazott amerikai kollégájával, ami hihetetlen, tényleg, de tény, hogy olyan időket élünk, amikor ilyen beszélgetésekre van szükség” – mondta James Heappey, a fegyveres erőkért felelő brit államtitkár. Az utazás tényét a brit védelmi minisztérium is megerősítette.

A vizit idején

Az orosz vezetés egyre több csapást mér rakétákkal és „öngyilkos drónokkal” ukrán városokra és az infrastruktúrára. A polgári áldozatok ellenére az oroszok azt állítják, hogy „stratégiai célpontokat” lőnek és találnak el, a sebesültekről szóló felvételeket pedig úgy állítják be, hogy azokat az ukránok megrendezték.

Ukrajna szerint az oroszok Irántól kapott Sahíd – azaz Mártír névre hallgató – drónokat vetnek be, ezt azonban Teherán és Moszkva is tagadja. Az oroszok Geránium-2 néven emlegetik az ugyanolyan deltaszárnnyal rendelkező, és az iránira kísértetiesen hasonlító eszközöket.

Olekszij Aresztovics, az ukrán elnök egyik védelmi tanácsadója – , akit nyugodt hangú, rendszeres YouTube-szereplései nyomán „a nemzet pszichológusaként” emlegetnek Ukrajnában – , úgy becsülte, az oroszok 2-3 hónapig tarthatják rettegésben Ukrajnát ezekkel az eszközökkel.

Mivel újabban az ukrán légierő védelmi rakétái nagy részét most ezeknek a drónoknak a lelövésére fordítja – miközben az utcán rendőrök Kalasnyikovval is lőttek a keringő gépekre – a brit-amerikai védelmi tárgyalások témája arról is szólhat, hogy

hatékonyabb légvédelmi fegyvereket adjanak át Kijevnek.

A Standard „nukleáris fenyegetést” említő tudósítását kedd délután egyetlen vezető brit médium sem kapta fel. A minőségi lapok közül a Telegraph említette, de csak a többi hír között eltemetve, futólag.

Az orosz tévén a kommentátorok szájából elhangzott fenyegetőzés ellenére az orosz hivatalos álláspont jelenleg az, hogy „az atomfegyverrel rendelkező országoknak különösen felelősen és visszafogottan kell viselkedniük... különleges jelentést nyertek az ukrán válságban az atomháború lehetőségének kizárásáról szóló megjegyzések” – ezt Moszkva ENSZ-képviseletének helyettes vezetője, Konsztanytyin Voroncov mondta.

Leon Panetta volt CIA főnök és egykori amerikai védelmi miniszter viszont név nélküli hírszerzési elemzőkre hivatkozva azt írta, hogy Ukrajnában a korábbi 1-5-ről 20-25 százalékra nőtt az orosz taktikai nukleáris fegyverek bevetésének esélye.

Címlapról ajánljuk
Több milliárdnyi régi pénzt őriznek a németek, nem véletlenül

Több milliárdnyi régi pénzt őriznek a németek, nem véletlenül

Még mindig kinn van több milliárd márka az embereknél, és a Bundesbank továbbra sem válogatós, legalábbis ami a forgalomból huszonnégy évvel ezelőtt az euró által kiszorított német márka becserélését illeti. Munka akad bőven, a „régi pénz” jelentős részét a németek különböző okokból még mindig őrzik.

Szembeszállnak Donald Trumppal az EU vezető országai

Közös nyilatkozatban figyelmeztetett az eszkaláció veszélyére vasárnap az a nyolc európai ország, amely ellenzi, hogy az Egyesült Államok annektálja Grönlandot, s amelyekkel szemben Donald Trump amerikai elnök februártól 10 százalékos vámot helyezett kilátásba.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×