Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
A Hszinhua kínai hírügynökség által közreadott, videofelvételről készült képen Joe Biden amerikai elnök (b) videokonferencia keretében folytat megbeszélést Hszi Csin-ping kínai elnökkel (j) Pekingben 2022. március 18-án.
Nyitókép: MTI/AP/Hszinhua/Liu Bin

Elhódította Kína Latin-Amerikát az Egyesült Államoktól

Ha Mexikót nem számítjuk, már nagyobb Kína kereskedelmi volumene a kontinensen, mint mint az Egyesült Államoké.

Joe Biden elnöksége alatt Kína megelőzte az Egyesült Államokat a dél-amerikai kereskedelem terén – derült ki a Reuters exkluzív elemzéséből. Az amerikai térvesztés tényét az ENSZ 2015–2021 közötti kereskedelmi adatainak elemzésére alapozza a hírügynökség. A számok alapján Mexikón, az Egyesült Államok legfontosabb kereskedelmi partnerén kívül Kína megelőzte Washingtont Latin-Amerikában, és tavaly tovább növelte a kereskedelmi előnyét az erőforrásokban gazdag országokban.

Los Angelesben tartják a héten az Amerikai Országok Csúcstalálkozóját, ahol Joe Biden elnök minden bizonnyal lépéseket próbál majd tenni a kapcsolatok helyreállítására.

A régió többi részén először 2018-ban, Donald Trump idején vált láthatóvá a Kínával szembeni lemaradás és ez csak tovább nőtt Biden alatt. Pedig ő

azt ígérte, hogy helyreállítja Washington globális vezető szerepét és újra Latin-Amerika felé fordul, miután, ahogy fogalmazott: éveken át "elhanyagolták”.

Miközben azonban Amerika édeskeveset tett, Kína – a gabonafélék és fémek jelentős vásárlója – egyszerűen többet kínál a régiónak a kereskedelem és a beruházások terén.

Juan Carlos Capunay, Peru korábbi kínai nagykövete szerint Mexikót leszámítva "Latin-Amerika számára a legfontosabb kereskedelmi, gazdasági és technológiai kapcsolatok egyértelműen Kínával állnak fenn, amely a régió első számú kereskedelmi partnere, jóval az Egyesült Államok előtt".

Hozzátette azonban, hogy politikailag a régió még mindig inkább az Egyesült Államokhoz igazodik.

  • Mexikó nélkül számolva a Latin-Amerika és Kína közötti teljes kereskedelmi forgalom tavaly megközelítette a 247 milliárd dollárt, ami jóval meghaladja
  • az Egyesült Államokkal folytatott 174 milliárd dolláros forgalmat.

Viszont

  • Mexikó kereskedelmi forgalma az Egyesült Államokkal tavaly 607 milliárd dollár volt,
  • szemben a 2015-ös 496 milliárd dollárral.

Kínával folytatott kereskedelme közben 110 milliárd dollárra ment fel.

A Kínával szembeni konkrét alternatíva bemutatására tett erőfeszítésként Biden a Los Angeles-i csúcstalálkozón bejelenti az "amerikai partnerség" tervét. Az elnök tanácsadói bejárták Latin-Amerikát, arról győzködve vendéglátóikat, hogy Washington megbízhatóbb és átláthatóbb üzleti partner és nyíltan azzal vádolták Kínát, hogy a befektetésekkel "adósságcsapdákat" állít az országok számára. De közben egyikük elismerte:

"Kína kész letenni a készpénzt az asztalra, mi pedig vesztes csatát vívunk". A térségben egyre több kínai terméket vásárolnak, Peking pedig a kukoricát, rezet és szójababot veszi.

Kína vezet Argentínában, tovább növelte előnyét az Andok rézóriásaiban, Chilében és Peruban, és óriási előretörést ért el Brazíliában is.

Elemzők szerint Kína gyakran ruház be a közlekedésbe és az infrastruktúrába, ami segítette a gabonafélék és fémek terén kötött kereskedelmi megállapodásokat, míg a kormányok sokszor úgy érezték, hogy az Egyesült Államok csak szavakban volt jelen.

Egy volt fehér házi tisztviselő elmondta: a nyersanyagárak emelkedése fellendítette a latin-amerikai–kínai kereskedelmi adatokat, de elismerte, hogy az Egyesült Államok belpolitikai programja és az ukrajnai háború miatt Biden másra összpontosít.

Nyitóképünk: a Hszinhua kínai hírügynökség által közreadott, videofelvételről készült képen Joe Biden amerikai elnök videokonferencia keretében folytat megbeszélést Hszi Csin-ping kínai elnökkel Pekingben 2022. március 18-án.

Címlapról ajánljuk
Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

2024-ben próbált hadiállapotot bevezetni, de az alkotmányos reflexek működtek, sőt egy előre hozott választáson Jun Szogjol minden hatalmát elvesztette, így elsőre szigorúnak látszó ítélet vár rá. Három rettenetes út állhat előtte, de csak európai szemmel, a dél-koreai történelem ugyanis más mintázatokat mutat. Nagy Angelina, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az InfoRádióban magyarázta el a részleteket.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Európa nagy részén a szokásosnál felhősebb idő, ezáltal a sokéves átlagnál kisebb besugárzási értékek valószínűsíthetőek 2026 első hónapjaiban - derül ki egy új elemzésből, amely műholdas adatokat és mesterséges intelligencia/gépi tanulási algoritmusokat használva modellezte az első fél évben világszerte várható napenergia-termelési körülményeket. A legnagyobb negatív anomália Kelet-Európában és az északi országokban várható, ahol helyenként akár 10%-kal is kisebb lehet a besugárzás, mint a sokéves átlag. Miután elsősorban a besugárzás határozza meg, hogy mennyi áramot termelnek a naperőművek, így kiemelt jelentősége van a napenergia-termelés arányát tekintve 2024-ben világelső Magyarország energiaellátása szempontjából is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×