Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
A skót függetlenség hívei tüntetnek Glasgowban 2020. január 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Perry

Boris Johnson az egységes brit államot mentené Skóciában

A brit kormány kerülni akarja Skócia kiszakadását az Egyesült Királyságból. Boris Johnson kormányfő ezért is utazott az országrészbe. Helyi felmérések szerint viszont a skótoknak jobban tetszett autonóm kormányzatuk fellépése a pandémia ellen, mint az övé.

„Erős az Unió” és egyben kell tartani – erről beszélt csütörtökön Boris Johnson brit kormányfő. Nem, nem az Európai Uniót értette ez alatt, amiből már kiléptette országát, hanem

Anglia és Skócia unióját, amely a brit állam gerincét adja.

Boris Johnson csütörtökön utazott Skóciába, mert meg akarja akadályozni, hogy az részben önmagát igazgató társnemzet újabb függetlenségi népszavazást rendezzen. A Skóciát kormányzó Skót Nemzeti Párt egyre nagyobb ellentétbe kerül a londoni központi kormánnyal. Nem elég, hogy vehemensen brexit-ellenes de a koronavírus pandémiát is szigorúbban kezelte helyi szinten, mint amit a londoni hatóságok javasoltak.

Mint a Reuters hírügynökség megjegyezte, a pandémia feszültté tette a viszonyt az államalkotó nemzetek között. Ennek nyomán a Skót Nemzeti Pártnak sikerült javítania támogatottságán és egyes felmérések szerint a skótok kis többsége immár támogatná, hogy az országrész önállóan folytassa és kilépjen az Egyesült Királyságból. Ezt kivédendő, Boris Johnson a skóciai Orkney szigetcsoportra utazott, hogy ott méltassa a közös államot.

„Az Unió fantasztikusan erős intézmény, átsegítette országunkat minden bajon.

Nagyon értékes azért is, mert így az Egyesült Királyság minden szegletében élő embereknek tudtunk segíteni”

– fejtegette Johnson. A londoni kormány üzenete emellett az volt, hogy a kényszerszabadságra küldött dolgozók fizetése 80%-nak átvállalásával a brit kormány skót munkavállalókat is megmentett.

A miniszterelnök ismét figyelmeztette a skótokat, hogy hagyjanak fel az újabb függetlenségi népszavazás ötletével.

„2014-ben referendumot tartottunk. Ez döntő erejű volt és szerintem egyetértés volt arról, hogy ez egy nemzedékre eldöntötte a kérdést” – utalt arra, hogy akkor a skótok 10%-os többsége (összesen 55,3% szemben a 44,7%-kal) a brit államban való maradásra voksolt (a részvételi arány 84,6% volt). Boris Johnson programjában szerepelt a találkozó az üzleti élet képviselőivel és a fegyveres erők tagjaival, hogy így adjon nyomatékot nemzetegyesítő üzenetének.

Nem volt tervben viszont – beszédes módon – hogy találkozzon Nicola Sturgeon skót első miniszterrel, az autonómia és a Skót Nemzeti Párt vezetőjével és az sem volt a protokoll része, hogy Sturgeon őt Skóciába érkezve fogadja.

Nicola Sturgeon a függetlenségről szólva a Twitteren ezt írta:

„Az egyik legfontosabb érv, hogy Skócia maga döntsön

és ne olyan politikusok határozzák meg a jövőnket, akikre nem szavaztunk és akik olyan útra vinnének, amit nem választottunk. Boris Johnson jelenléte ezt erősíti meg”.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×