Infostart.hu
eur:
390.48
usd:
338.01
bux:
120452.49
2026. március 3. kedd Kornélia
A skót függetlenség hívei tüntetnek Glasgowban 2020. január 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Perry

Boris Johnson az egységes brit államot mentené Skóciában

A brit kormány kerülni akarja Skócia kiszakadását az Egyesült Királyságból. Boris Johnson kormányfő ezért is utazott az országrészbe. Helyi felmérések szerint viszont a skótoknak jobban tetszett autonóm kormányzatuk fellépése a pandémia ellen, mint az övé.

„Erős az Unió” és egyben kell tartani – erről beszélt csütörtökön Boris Johnson brit kormányfő. Nem, nem az Európai Uniót értette ez alatt, amiből már kiléptette országát, hanem

Anglia és Skócia unióját, amely a brit állam gerincét adja.

Boris Johnson csütörtökön utazott Skóciába, mert meg akarja akadályozni, hogy az részben önmagát igazgató társnemzet újabb függetlenségi népszavazást rendezzen. A Skóciát kormányzó Skót Nemzeti Párt egyre nagyobb ellentétbe kerül a londoni központi kormánnyal. Nem elég, hogy vehemensen brexit-ellenes de a koronavírus pandémiát is szigorúbban kezelte helyi szinten, mint amit a londoni hatóságok javasoltak.

Mint a Reuters hírügynökség megjegyezte, a pandémia feszültté tette a viszonyt az államalkotó nemzetek között. Ennek nyomán a Skót Nemzeti Pártnak sikerült javítania támogatottságán és egyes felmérések szerint a skótok kis többsége immár támogatná, hogy az országrész önállóan folytassa és kilépjen az Egyesült Királyságból. Ezt kivédendő, Boris Johnson a skóciai Orkney szigetcsoportra utazott, hogy ott méltassa a közös államot.

„Az Unió fantasztikusan erős intézmény, átsegítette országunkat minden bajon.

Nagyon értékes azért is, mert így az Egyesült Királyság minden szegletében élő embereknek tudtunk segíteni”

– fejtegette Johnson. A londoni kormány üzenete emellett az volt, hogy a kényszerszabadságra küldött dolgozók fizetése 80%-nak átvállalásával a brit kormány skót munkavállalókat is megmentett.

A miniszterelnök ismét figyelmeztette a skótokat, hogy hagyjanak fel az újabb függetlenségi népszavazás ötletével.

„2014-ben referendumot tartottunk. Ez döntő erejű volt és szerintem egyetértés volt arról, hogy ez egy nemzedékre eldöntötte a kérdést” – utalt arra, hogy akkor a skótok 10%-os többsége (összesen 55,3% szemben a 44,7%-kal) a brit államban való maradásra voksolt (a részvételi arány 84,6% volt). Boris Johnson programjában szerepelt a találkozó az üzleti élet képviselőivel és a fegyveres erők tagjaival, hogy így adjon nyomatékot nemzetegyesítő üzenetének.

Nem volt tervben viszont – beszédes módon – hogy találkozzon Nicola Sturgeon skót első miniszterrel, az autonómia és a Skót Nemzeti Párt vezetőjével és az sem volt a protokoll része, hogy Sturgeon őt Skóciába érkezve fogadja.

Nicola Sturgeon a függetlenségről szólva a Twitteren ezt írta:

„Az egyik legfontosabb érv, hogy Skócia maga döntsön

és ne olyan politikusok határozzák meg a jövőnket, akikre nem szavaztunk és akik olyan útra vinnének, amit nem választottunk. Boris Johnson jelenléte ezt erősíti meg”.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Az amerikai közvélemény Magyarics Tamás szerint úgy látja, hogy ha egy adott háború úgymond szükséges, akkor nagyobb áldozatot is elvisel a közvélemény. „A jelenlegi veszteségek még nem nagyon indokolják azt, hogy emiatt az amerikaiak többsége Donald Trump ellen forduljon” – vélekedett az iráni helyzettel összefüggésben.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×