Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Pixabay.com

Szlovákia dél felé lejt, de a pénzek észak felé folynak

Szlovákiában a tengerszint feletti magasság szerinti elosztási rendszer miatt, több százmillió euró állami adóbevételtől estek és esnek el a déli – köztük a magyarlakta települések – jelentette ki az MKP Országos Tanácsának elnöke Pozsonyban. Őry Péter úgy fogalmazott, Szlovákia dél felé lejt, de a pénzek észak felé folynak.

Szlovákiában a kisebb létszámú és alacsonyabban fekvő települések kevesebb pénzt kapnak az állami költségvetésből, ez pedig hátrányosan érinti a legtöbb magyar önkormányzatot. A településekhez visszakerülő adóbevételek kiszámításánál ugyanis

a városok vagy falvak nagysága mellett azok tengerszint feletti magasságával is számolnak,

hátrányos helyzetbe juttatva az alacsonyabban fekvőket, vagyis az ország déli, délnyugati részén lévőket. Ez a negatív diszkrimináció Szlovákiában mintegy 1600 települést érint, köztük – 18 kivételével – az összes magyarok lakta települést, amelyekből jelenleg 512 van.

„Ez a tengerszint feletti magasság szerinti elosztási módszer legalábbis

európai szinten teljesen egyedülálló és ugyanakkor kirekesztő,

s mint ilyen, megváltoztatásra szorul” – szögezte le Őry Péter. Rámutatott: ha a jelenlegi elosztási rendszer megmarad, az egyes régiók közötti különbségek tovább fognak növekedni.

Az MKP politikusa kifejtette: egy 25 ezer lakosú város esetében az önkormányzat mintegy 10 euróval kap kevesebbet lakosonként évente, mint az átlag. „Minél kisebb egy település, annál kevesebbet kap, és minél nagyobb, annál több jut neki. […] Ez azt jelenti, hogy egy önkormányzat egy közép méretű településen 50-100 ezer euróval fizet rá évente arra, hogy alacsonyabban fekszik és kisebb a lakossága” – mondta Őry Péter. A polgármesteri funkciót is ellátó politikus hozzátette: a diszkriminatív finanszírozás miatt csak

a magyarok lakta települések több százmillió eurótól estek el az elmúlt években.

„Ha fennmarad ez a rendszer, akkor a déli elhanyagolt régióknak a működőképességében és a települések támogatásában újabb leszakadás várható” – tette hozzá Őry. Hangsúlyozta: azt kell elérni, hogy az állami adóbevételek újraosztása során minden lakos egyenértékűnek számítson, s ennek érdekében indítványozni fogják a vonatkozó jogszabályok megváltoztatását. Hozzátette: a változtatást a február végére kitűzött parlamenti választás után szeretnék átvinni, de ha a helyzet ezt nem teszi lehetővé, akkor az Európai Bizottsághoz fordulnak az ügyben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×