Infostart.hu
eur:
373.97
usd:
340
bux:
139092.25
2026. november 20. péntek Jolán
Nyitókép: Pixabay.com

Szlovákia dél felé lejt, de a pénzek észak felé folynak

Szlovákiában a tengerszint feletti magasság szerinti elosztási rendszer miatt, több százmillió euró állami adóbevételtől estek és esnek el a déli – köztük a magyarlakta települések – jelentette ki az MKP Országos Tanácsának elnöke Pozsonyban. Őry Péter úgy fogalmazott, Szlovákia dél felé lejt, de a pénzek észak felé folynak.

Szlovákiában a kisebb létszámú és alacsonyabban fekvő települések kevesebb pénzt kapnak az állami költségvetésből, ez pedig hátrányosan érinti a legtöbb magyar önkormányzatot. A településekhez visszakerülő adóbevételek kiszámításánál ugyanis

a városok vagy falvak nagysága mellett azok tengerszint feletti magasságával is számolnak,

hátrányos helyzetbe juttatva az alacsonyabban fekvőket, vagyis az ország déli, délnyugati részén lévőket. Ez a negatív diszkrimináció Szlovákiában mintegy 1600 települést érint, köztük – 18 kivételével – az összes magyarok lakta települést, amelyekből jelenleg 512 van.

„Ez a tengerszint feletti magasság szerinti elosztási módszer legalábbis

európai szinten teljesen egyedülálló és ugyanakkor kirekesztő,

s mint ilyen, megváltoztatásra szorul” – szögezte le Őry Péter. Rámutatott: ha a jelenlegi elosztási rendszer megmarad, az egyes régiók közötti különbségek tovább fognak növekedni.

Az MKP politikusa kifejtette: egy 25 ezer lakosú város esetében az önkormányzat mintegy 10 euróval kap kevesebbet lakosonként évente, mint az átlag. „Minél kisebb egy település, annál kevesebbet kap, és minél nagyobb, annál több jut neki. […] Ez azt jelenti, hogy egy önkormányzat egy közép méretű településen 50-100 ezer euróval fizet rá évente arra, hogy alacsonyabban fekszik és kisebb a lakossága” – mondta Őry Péter. A polgármesteri funkciót is ellátó politikus hozzátette: a diszkriminatív finanszírozás miatt csak

a magyarok lakta települések több százmillió eurótól estek el az elmúlt években.

„Ha fennmarad ez a rendszer, akkor a déli elhanyagolt régióknak a működőképességében és a települések támogatásában újabb leszakadás várható” – tette hozzá Őry. Hangsúlyozta: azt kell elérni, hogy az állami adóbevételek újraosztása során minden lakos egyenértékűnek számítson, s ennek érdekében indítványozni fogják a vonatkozó jogszabályok megváltoztatását. Hozzátette: a változtatást a február végére kitűzött parlamenti választás után szeretnék átvinni, de ha a helyzet ezt nem teszi lehetővé, akkor az Európai Bizottsághoz fordulnak az ügyben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

Jövőre 7,5 százalékkal nő a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal emelkedik a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása alapján. A munkaadók kezdetben kisebb emelést tartottak vállalhatónak. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádióban elmondta, miért fogadták el végül az egyezséget.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
A 25. órában vagyunk, a tétlenség nem opció

A 25. órában vagyunk, a tétlenség nem opció

Csökken a vállalatok jövedelmezősége, nő a tárgyi eszközök sérülésének kockázata, és egyre gyakoribbak az ellátási láncokat, az infrastruktúrát és a társadalom működését érintő zavarok. A természeti rendszerek egyensúlyának megbomlása egyre súlyosabb következményekkel jár az üzleti életben. A 25. órában vagyunk, azonnal és közösen kell cselekedni egyszerre több területen - erről szólt a BCSDH 2026. november 19-én tartott üzleti ebédje, amelynek fókuszában a klímareziliencia állt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×