Infostart.hu
eur:
368.08
usd:
335.25
bux:
143067.85
2026. november 18. szerda Jenő
Nyitókép: Pixabay.com

Klímahelyzet: a Föld összes kontinensén megvannak a mérési eredmények, baj van

Kutatók szerint az elmúlt évtized volt a mérések kezdete óta a legforróbb a bolygón, 2019 pedig az egyik legmelegebb év volt 1850 óta. Mindez azokat a hangokat erősíti, amelyek szerint klímakatasztrófa fenyeget, és az évszázad végéig másfél százalék alatt kell tartani a globális átlaghőmérséklet növekedését.

A XIX. század közepe óta folyó mérések és a statisztika szerint 2016 volt az eddigi legmelegebb év – ebben az évben különös erővel tombolt az El Nino néven ismert időjárási jelenség a Csendes-óceán felett.

A brit Meteorológiai Hivatal, a Kelet-Angliai Egyetem Klímakutató Központja és a Brit Nemzeti Atmoszférakutató Központ közös tanulmányának eredménye egy globális adatállomány lett (HadCRUT4), amely szerint az elmúlt évtized volt a legmelegebb, és ez az ember tevékenységének köszönhető. Ha nem lépünk fel, drámai hatásokra kell felkészülnünk – figyelmeztetnek aktivisták és a legtöbb klímakutató.

Elisabeth Robinson, a brit Reading Egyetem klímaközgazdásza szerint

az éghajlatváltozás hatással lesz a gazdaságra, az egészségügyre, az élelmiszer-biztonságra és a kiemelt fontosságú infrastruktúrára, például az elektromos hálózatra is.

A Globális Gazdasági Fórum következő évtizedre vonatkozó friss kockázatfelmérése szerint az öt fő veszélyforrás mindegyike a környezettel kapcsolatos, például

  • a szélsőséges időjárás,
  • a klímaváltozásra való felkészülés elmaradása,
  • a fajok pusztulása.

A drasztikus fellépést és a klímasemlegességet - zéró kibocsátást - sürgetők érveit támogató legutóbbi tanulmányokat több millió légköri és tengerfelszíni hőmérsékleti mérésből állították össze, úgy, hogy

a méréseket a Föld összes kontinensén és összes óceánjában elvégezték.

A brit adatok szerint a tavalyi globális átlaghőmérséklet 1,05 Celsius fokkal haladta meg az ipari forradalom előtti szintet, így a tavalyi év volt 1850 óta a harmadik legmelegebb év 2015 és 2016 után.

A britek mellett az Amerikai Űrkutatási Ügynökség, a NASA és a Nemzeti Óceán- és Atmoszféra-kutató Adminisztráció (NOAA) is összesített adatokat közölt a globális hőmérsékletről, az ő méréseik szerint a tavalyi volt a második legmelegebb év.

A tudósok többsége az ipari forradalom óta történt átlaghőmérséklet-emelkedést az emberiség számlájára írja.

Arra figyelmeztetnek, hogy ha az évszázad végéig nem sikerül a felmelegedést átlagban 1,5 Celsius fok alatt tartani azt, akkor a várható extrém időjárás emberek százmillióinak életét keserítheti meg.

Jégben található mintákat kutató tudósok szerint a Föld hőmérséklete legutóbb 100 ezer éve volt ilyen meleg,

a szén-dioxid-szint pedig több millió évvel ezelőtt volt hasonló, de akkor a tengerek szintje 15-20 méterrel magasabb volt.

A globális felmelegedés nyomán megindult tiltakozó mozgalom kezd a sport felé fordulni. A világklasszis teniszezőt, a svájci Roger Federert azért bírálták az aktivisták, mert a fosszilis energiába is beruházó Crédit Suisse bank az egyik szponzora. Akciójukat követően a brit Guardianben megjelent kommentár már a sportolók és a mozicsillagok repülőútjaival járó szén-dioxid-kibocsájtás csökkentését sürgette.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kamarai elnök a szakápolók felmondásáról: tarthatatlan helyzetet teremt a jelenlegi rendszer

Kamarai elnök a szakápolók felmondásáról: tarthatatlan helyzetet teremt a jelenlegi rendszer

Egyszerre tizenhárom intenzív terápiás szakápoló mondott fel az Országos Baleseti Intézetben, vagyis a közvetlen betegellátásban dolgozók csaknem fele távozhat. Sajtóértesülések szerint az ápolók az elmaradt béremelés és más kórházakhoz képest jelentős fizetéskülönbségek miatt döntöttek így. Az InfoRádió Balogh Zoltánt, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnökét kérdezte.

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Új korszak küszöbén állunk, most dől el Magyarország jövője a globális technológiai versenyben

Új korszak küszöbén állunk, most dől el Magyarország jövője a globális technológiai versenyben

A jövő technológiai versenyében az kerül előnybe, aki maga hozza létre és birtokolja a kulcsfontosságú technológiai megoldásokat. Ezek a megoldások a deep tech területéről érkeznek, amely mély kutatásra, jelentős tőkére és kitartó fejlesztésre épül, és egész iparágak erőviszonyait képes átrendezni. A Portfolio első Deep Tech konferenciája azt vizsgálja, hogyan válhat egy tudományos felismerésből piacképes vállalat és exportképes ipari teljesítmény -összekötjük a tudományos és az üzleti világot. Kiderül az is, hol áll Európa és Magyarország az Egyesült Államok és Kína technológiai versenyében. Kutatók, alapítók, befektetők és döntéshozók beszélnek többek között a mesterséges intelligenciáról, a robotikáról, az energiatárolásról, az új anyagokról, valamint az űripari és védelmi fejlesztésekről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×