Infostart.hu
eur:
356.26
usd:
306.34
bux:
130916.32
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp
Nyitókép: Pixabay.com

Klímahelyzet: a Föld összes kontinensén megvannak a mérési eredmények, baj van

Kutatók szerint az elmúlt évtized volt a mérések kezdete óta a legforróbb a bolygón, 2019 pedig az egyik legmelegebb év volt 1850 óta. Mindez azokat a hangokat erősíti, amelyek szerint klímakatasztrófa fenyeget, és az évszázad végéig másfél százalék alatt kell tartani a globális átlaghőmérséklet növekedését.

A XIX. század közepe óta folyó mérések és a statisztika szerint 2016 volt az eddigi legmelegebb év – ebben az évben különös erővel tombolt az El Nino néven ismert időjárási jelenség a Csendes-óceán felett.

A brit Meteorológiai Hivatal, a Kelet-Angliai Egyetem Klímakutató Központja és a Brit Nemzeti Atmoszférakutató Központ közös tanulmányának eredménye egy globális adatállomány lett (HadCRUT4), amely szerint az elmúlt évtized volt a legmelegebb, és ez az ember tevékenységének köszönhető. Ha nem lépünk fel, drámai hatásokra kell felkészülnünk – figyelmeztetnek aktivisták és a legtöbb klímakutató.

Elisabeth Robinson, a brit Reading Egyetem klímaközgazdásza szerint

az éghajlatváltozás hatással lesz a gazdaságra, az egészségügyre, az élelmiszer-biztonságra és a kiemelt fontosságú infrastruktúrára, például az elektromos hálózatra is.

A Globális Gazdasági Fórum következő évtizedre vonatkozó friss kockázatfelmérése szerint az öt fő veszélyforrás mindegyike a környezettel kapcsolatos, például

  • a szélsőséges időjárás,
  • a klímaváltozásra való felkészülés elmaradása,
  • a fajok pusztulása.

A drasztikus fellépést és a klímasemlegességet - zéró kibocsátást - sürgetők érveit támogató legutóbbi tanulmányokat több millió légköri és tengerfelszíni hőmérsékleti mérésből állították össze, úgy, hogy

a méréseket a Föld összes kontinensén és összes óceánjában elvégezték.

A brit adatok szerint a tavalyi globális átlaghőmérséklet 1,05 Celsius fokkal haladta meg az ipari forradalom előtti szintet, így a tavalyi év volt 1850 óta a harmadik legmelegebb év 2015 és 2016 után.

A britek mellett az Amerikai Űrkutatási Ügynökség, a NASA és a Nemzeti Óceán- és Atmoszféra-kutató Adminisztráció (NOAA) is összesített adatokat közölt a globális hőmérsékletről, az ő méréseik szerint a tavalyi volt a második legmelegebb év.

A tudósok többsége az ipari forradalom óta történt átlaghőmérséklet-emelkedést az emberiség számlájára írja.

Arra figyelmeztetnek, hogy ha az évszázad végéig nem sikerül a felmelegedést átlagban 1,5 Celsius fok alatt tartani azt, akkor a várható extrém időjárás emberek százmillióinak életét keserítheti meg.

Jégben található mintákat kutató tudósok szerint a Föld hőmérséklete legutóbb 100 ezer éve volt ilyen meleg,

a szén-dioxid-szint pedig több millió évvel ezelőtt volt hasonló, de akkor a tengerek szintje 15-20 méterrel magasabb volt.

A globális felmelegedés nyomán megindult tiltakozó mozgalom kezd a sport felé fordulni. A világklasszis teniszezőt, a svájci Roger Federert azért bírálták az aktivisták, mert a fosszilis energiába is beruházó Crédit Suisse bank az egyik szponzora. Akciójukat követően a brit Guardianben megjelent kommentár már a sportolók és a mozicsillagok repülőútjaival járó szén-dioxid-kibocsájtás csökkentését sürgette.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

A mesterséges intelligencia használatához szükséges egy alapvető tárgyi tudás és ismeret – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Yettel ProSuli program szakmai vezetője. Arról is beszélt, hogy a szövegértés a XXI. század legnagyobb kihívása. Az olló abban is nyílik a társadalomban, hogy az új technológiát mennyire képes a diák vagy a felnőtt használni.

Megszavazták: a jegybanki vagyonvesztés és a privatizáció ügyében is feláll a bizottság, kiderültek a részletek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottságok felállításáról döntöttek a képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×