Infostart.hu
eur:
386.65
usd:
333.22
bux:
121185.02
2026. március 3. kedd Kornélia
Nyitókép: Pixabay.com

Klímahelyzet: a Föld összes kontinensén megvannak a mérési eredmények, baj van

Kutatók szerint az elmúlt évtized volt a mérések kezdete óta a legforróbb a bolygón, 2019 pedig az egyik legmelegebb év volt 1850 óta. Mindez azokat a hangokat erősíti, amelyek szerint klímakatasztrófa fenyeget, és az évszázad végéig másfél százalék alatt kell tartani a globális átlaghőmérséklet növekedését.

A XIX. század közepe óta folyó mérések és a statisztika szerint 2016 volt az eddigi legmelegebb év – ebben az évben különös erővel tombolt az El Nino néven ismert időjárási jelenség a Csendes-óceán felett.

A brit Meteorológiai Hivatal, a Kelet-Angliai Egyetem Klímakutató Központja és a Brit Nemzeti Atmoszférakutató Központ közös tanulmányának eredménye egy globális adatállomány lett (HadCRUT4), amely szerint az elmúlt évtized volt a legmelegebb, és ez az ember tevékenységének köszönhető. Ha nem lépünk fel, drámai hatásokra kell felkészülnünk – figyelmeztetnek aktivisták és a legtöbb klímakutató.

Elisabeth Robinson, a brit Reading Egyetem klímaközgazdásza szerint

az éghajlatváltozás hatással lesz a gazdaságra, az egészségügyre, az élelmiszer-biztonságra és a kiemelt fontosságú infrastruktúrára, például az elektromos hálózatra is.

A Globális Gazdasági Fórum következő évtizedre vonatkozó friss kockázatfelmérése szerint az öt fő veszélyforrás mindegyike a környezettel kapcsolatos, például

  • a szélsőséges időjárás,
  • a klímaváltozásra való felkészülés elmaradása,
  • a fajok pusztulása.

A drasztikus fellépést és a klímasemlegességet - zéró kibocsátást - sürgetők érveit támogató legutóbbi tanulmányokat több millió légköri és tengerfelszíni hőmérsékleti mérésből állították össze, úgy, hogy

a méréseket a Föld összes kontinensén és összes óceánjában elvégezték.

A brit adatok szerint a tavalyi globális átlaghőmérséklet 1,05 Celsius fokkal haladta meg az ipari forradalom előtti szintet, így a tavalyi év volt 1850 óta a harmadik legmelegebb év 2015 és 2016 után.

A britek mellett az Amerikai Űrkutatási Ügynökség, a NASA és a Nemzeti Óceán- és Atmoszféra-kutató Adminisztráció (NOAA) is összesített adatokat közölt a globális hőmérsékletről, az ő méréseik szerint a tavalyi volt a második legmelegebb év.

A tudósok többsége az ipari forradalom óta történt átlaghőmérséklet-emelkedést az emberiség számlájára írja.

Arra figyelmeztetnek, hogy ha az évszázad végéig nem sikerül a felmelegedést átlagban 1,5 Celsius fok alatt tartani azt, akkor a várható extrém időjárás emberek százmillióinak életét keserítheti meg.

Jégben található mintákat kutató tudósok szerint a Föld hőmérséklete legutóbb 100 ezer éve volt ilyen meleg,

a szén-dioxid-szint pedig több millió évvel ezelőtt volt hasonló, de akkor a tengerek szintje 15-20 méterrel magasabb volt.

A globális felmelegedés nyomán megindult tiltakozó mozgalom kezd a sport felé fordulni. A világklasszis teniszezőt, a svájci Roger Federert azért bírálták az aktivisták, mert a fosszilis energiába is beruházó Crédit Suisse bank az egyik szponzora. Akciójukat követően a brit Guardianben megjelent kommentár már a sportolók és a mozicsillagok repülőútjaival járó szén-dioxid-kibocsájtás csökkentését sürgette.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Az iráni háború következményekkel járhat Moszkva és Peking számára is

Mit jelent Teherán két támogatója, Oroszország és Kína számára az iráni vezetés likvidálása? Nyugati kommentátorok szerint az amerikai-izraeli akció világossá tette korlátaikat. Az orosz médiában viszont megjelent: azután, hogy gyakorlattá vált más országok vezetőinek megölése, Kijevben is riadalom lehet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Kiszivárgott a brüsszeli terv: olyan hatalom kerülhet Brüsszel kezébe, amitől Magyarország rég rettegett

Kiszivárgott a brüsszeli terv: olyan hatalom kerülhet Brüsszel kezébe, amitől Magyarország rég rettegett

Az Európai Bizottság készülő új iparszabályozási támogatási rendelete egyszerre puhítja fel a „Made in Europe” szabályokat és erősítené Brüsszel hatáskörét a stratégiai ágazatokba irányuló külföldi befektetések ellenőrzésében, ami húsba vágóan érintheti a kínai beruházásoktól egyre inkább függő Magyarországot. A Contexte által megszerzett tervezet szerint a Bizottság nagyobb rugalmasságot engedne az európai gyártási kritériumok alól, miközben központosítaná az egységes piacot érintő befektetések felügyeletét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×