eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 24. vasárnap Emma
A 2020-as amerikai elnökválasztásra készülő Donald Trump republikánus elnök szünetet tart beszéde közben a Mississippi állambeli Tupelóban tartott kampányrendezvényen 2019. november 1-jén.
Nyitókép: MTI/AP/Andrew Harnik

A Kongresszusra vár a Donald Trump elleni vádeljárás beindítása

Az amerikai Kongresszus Igazságügyi Bizottsága az éjszakába nyúlóan vitázott az amerikai elnök elleni vádeljárás vádpontjairól és azok módosításáról. A Demokraták több Republikánus javaslatot is leszavaztak.

Maratoni vita és szópárbaj jellemezte az amerikai Kongresszus Igazságügyi Bizottságának ülését, amelyen a téma Donald Trump elnök sorsa – vagy legalábbis a politikai pályafutását befolyásoló vádeljárás volt.

A heves vitákkal tarkított ülésen alkotmányjogászok és a pereskedésben jártas kollégáik feszültek egymásnak amellett, illetve az ellen érelve, hogy miért kell gyakorlatilag perbe fogni Trump elnököt, akit azzal vádolnak, hogy Ukrajnát megzsarolva visszaélt hatalmával, veszélybe sodorta Amerika biztonságát és demokratikus gyakorlatát, és akadályozta a Kongresszus munkáját.

A vita tétje az volt, hogy jóváhagyják azt a két vádpontot, amelyeket a jövő héten a teljes Kongresszus elé tárva és azt megszavaztatva, beindíthatják a vádeljárást. Ezzel Trump lehet az amerikai történelem harmadik elnöke, aki felett törvényt ülnek és – papíron - akár el is mozdíthatják a hatalomból.

Ugyanakkor a Szenátusban, ahol a vádeljárást lefolytatnák, a Republikánusok vannak többségben – szemben a kongresszusi Demokratákkal – és nem valószínű, hogy megszavaznák Trump eltávolítását.

A csütörtöki, maratoni vita során a bizottság republikánus tagjai öt módosító indítványt is benyújtottak a vádpontokról, de a demokrata többség ellenállt és hajnalig négyet leszavazott. Az egyik az volt, hogy töröljék az első vádpontot.

Egy másik, hogy meg kell említeni, hogy Trump végül jóváhagyta az Ukrajnának szánt katonai segélyt – az ügy azért robbant ki, mert egy ideig visszatartotta, ellenfelei szerint azért, hogy korrupciós vizsgálatot kényszerítsen ki politikai riválisa, Joe Biden demokrata elnöaspiránssal szemben.

A bizottsági vita során a republikánusok abszurdnak nevezték, hogy míg az ő módosító javaslataikat elvetették, Jerry Nadler bizottsági elnök is benyújtott egyet arról, hogyan utaljanak Trumpra a folyamatban, akit ezentúl Donald John Trumpként kell említeni.

A bizottsági Demokrata többség jóváhagyta, hogy a vádpontokat leíró kilenc oldalas szövegben szerepeljen az, hogy Trump „elárulta a nemzetet” azzal, hogy „korrupt módon viselkedett”.

Maga Trump csütörtökön a Twitteren üzent: „Nem volt bűncselekmény!” – írta. Trump azt jelezte, hogy ha vádeljárás alá vonják, akkor szeretné, ha a Szenátus tanúként hallgatná meg Joe Bident, illetve az ukrán energiacégnél dolgozott fiát, Huntert.

Közben Mitch McConnell, a szenátusi republikánus többség vezetője arra utalt: ha a felsőházig jut a vádeljárási ügy, párttársai nem egyszerűen a vádpontok elvetésére készülnek, hanem szavazást tarthatnak arról, hogy felmentsék a vádak alól Donald Trumpot.

Az impeachmentről az amerikai alkotmány rendelkezik

Az Egyesült Államok alapító atyái azért foglalták ezt alkotmányba, hogy a mindenkori elnököt is felelősségre lehessen vonni, ha hazaárulást, vesztegetést, vagy "magasabb szintű bűncselekményt" követ el.

Eddig három amerikai elnök esetében indult meg az eljárás: 1868-ban a demokrata párti Andrew Jackson és 1998-ban a szintén demokrata párti Bill Clinton ellen le is folytatták, de egyiküket sem váltották le. A republikánus Richard Nixon esetében a képviselőház 1974 októberében megindította az eljárást, de az elnök - mivel elveszítette a republikánusok támogatását - még a szenátusi tárgyalás előtt benyújtotta a lemondását.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×