Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Az Európai Unió és Nagy-Britannia zászlói a brit parlament előtt Londonban 2019. október 28-án. Az Európai Unió 27 tagállama ezen a napon elfogadta az Egyesült Királyság kérését, hogy rugalmasan halasszák el az ország kiválását az Európai Unióból 2020. január 31-ig.
Nyitókép: MTI/AP/Alberto Pezzali

Egy dolgot mindkét nagy megígér a briteknek: hitelekből fognak költeni

Beindult az ígérgetés a brit választási kampányban. A két nagy párt egymásra licitálva emelné a kiadásokat, azzal érvelve, hogy ki kell használni, hogy alacsonyak a kamatok. Mindez azért is érdekes, mert a konzervatívok épp a megszorításokkal és az államadósság csökkentésével szereztek maguknak ellenfeleket.

Hogy lehet meggyőzni a politikából egyre jobban kiábrándult brit választót? A konzervatívok és a bukásukat akaró Munkáspárt szerint költekezési ígéretekkel.

A két nagy pártnak a roppant befolyásos pénzügyminiszteri posztra áhítozó politikusainak egyike egy szabadpiac-hívő volt bankár, a másik egy olyan, hagyományos szocialista, aki szíve szerint felszámolná a kapitalizmust. Amiben hasonlítanak egymásra: mindketten

költekezni akarnak, méghozzá kölcsönből.

A Munkáspárt például úgy állítja be, hogy átirányítja a hatalmat a hagyományosan gazdagabb Londonból és Dél-Angliából az ország többi részére. John McDonnell, az árnyékkormány pénzügyminisztere el is mondta, hogy az ezzel járó beruházásokat hitelből fedezik majd.

A kormányzó konzervatívok – saját szabályaikat megszegve – szintén növelnék az ország eladósodottságát és a Labourhoz hasonlóan

közlekedésre, kórházakra és más infrastrukturális beruházásokra akarják költeni a pénzt.

A velük szembenálló harmadik erő, a Liberális Demokraták minderre azt mondják: a két nagy párt gyakorlatilag „fedezetlen csekkeket állít ki”.

Figyelmeztette a konzervatívokat és a Munkáspártot a kormány által működtetett Brit Pénzügyi Intézet is. Szakértői megjegyezték, hogy a pénzügyminiszteri poszt baloldali várományosa több mint a felével, évi 100 milliárd fonttal növelné a kiadásokat. Más számítások szerint a munkáspárti fejlesztési projektek az éves GDP 5 százalékának felelnének meg – erre a legutóbb 1976-ban volt példa.

Az ellenajánlat Sajid Javid konzervatív pénzügyminiszter szájából hangzott el, aki évente 20 milliárd fonttal növelne a közkiadásokat. Ezt azzal indokolta, hogy készen akar állni bármely vészhelyzetre, például a klímaválságra és szociális kiadásokra.

Javid

„fantáziagazdálkodásnak”

nevezte a Labour terveit, de ő is a GDP 3 százalékára emelné a mostani 1,8 százalékról az adósságot, hogy ebből fejleszthessék az infrastruktúrát. Kommentárok szerint a konzervatívok adakozó kedve mögött az áll, hogy Boris Johnson miniszterelnök felismerte: szélesebb választói rétegek felé kell nyitnia, és ezért még munkáspárti szavazókat is el akar csábítani.

A Labour-színekben kampányoló McDonnell úgy akarja megnyugtatni a közvéleményt, hogy nem költekezik túl, hogy új módszert javasol a kormány kiadási szabályának: az államadósság soha nem haladhatja meg az adóbevételek 10 százalékát.

Ha a brit parlamenti váltógazdaság két nagy pártjának bármelyike győz, akkor

a szigetország olyan állami költekezésre készülhet fel, amire 1970 óta nem volt példa.

Ezt az időszakot masszív sztrájkok és például hónapokon át el nem takarított szemét jellemezte és a korszakot Margaret Thatcher konzervatív választási győzelme zárta le, melynek nyomán drasztikusan megnyirbálták az állami kiadásokat és felpörgött a privatizáció. A nagy pártok most azért mernek ígérgetni, mert a brit költségvetési hiány GDP-hez mért aránya a legalacsonyabb a 2000-s évek eleje óta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Lefejezhetik a Győrt, két női sportvezető távozásáról szólnak az értesülések

Lefejezhetik a Győrt, két női sportvezető távozásáról szólnak az értesülések

Meg nem erősített sajtóértesülések szerint rendkívüli elnökségi ülést tartottak a Győri Audi ETO KC-t működtető gazdasági társaságot tulajdonló egyesületnél. A kisalföld.hu információi alapján felmerült Fata Edina ügyvezető és Görbicz Anita elnök távozásának lehetősége is, hivatalos bejelentés azonban egyelőre nem történt.

Ismét gumiügyben szólalt meg Magyar Péter

Százhúsz milliárd forintos útfelújítási programot indít a kormány, bővíti a Magyar Közút kapacitásait, valamint visszaveszi az autópályák üzemeltetését a 23 ezer milliárd forintos koncesszió lezárásával – közölte a miniszterelnök. A kormányfő bejegyzésében ironikus utalással tért ki az elmúlt napok parlamenti és közösségi médiás vitájára is, amely az esemény utáni tabletta vény nélkülivé tétele kapcsán alakult ki.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Új ingatlanfejlesztési modell keresi a helyét Magyarországon – Közösségi kollégium született egy volt ipari épületben

Új ingatlanfejlesztési modell keresi a helyét Magyarországon – Közösségi kollégium született egy volt ipari épületben

Egy korábbi ipari ingatlanból alakítottak ki közösségi finanszírozású, nonprofit alapon működő diákotthont Budapest VIII. kerületében, a Ganz-telepen. A Szövetség a Közösségi Ingatlanfejlesztésért és a Társadalomelméleti Kollégium együttműködésében megvalósult projekt 48 felsőoktatásban tanuló fiatalnak biztosít megfizethető lakhatást. A beruházás túl van a legfontosabb mérföldköveken: az épületet felújították, a diákok szeptemberben beköltöztek, a kollégium teljes kihasználtsággal működik. A projekt azonban pénzügyi értelemben még nincs lezárva: a vételár fennmaradó részének kifizetéséhez további forrásokra, vállalati partnerekre és támogatókra van szükség.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×