INFORÁDIÓ 
2019. december 6. péntek
Miklós

brexit

nagy-britannia

boris johnson

észak-írország

michel barnier

A brit parlament felvétele Boris Johnson miniszterelnökről (k) és Sajid Javid pénzügyminiszterről (j2) az alsóház nyitóülésén az új törvényhozási évad első napán, 2019. október 15-én Londonban.

Meglesz-e a nagy brexitalku az utolsó pillanatban?

Az éjszakába nyúlva folytak a brit-EU tárgyalások a lehetséges brexit-megállapodásról, hogy szerdára a britek a jogi elvárásoknak megfelelő javaslatot nyújthassanak be kilépésük módjáról. A kulcskérdés az ír határ körüli vámszabályozás volt.

A menetrend szerint szerda délelőtt nyújt be a brit kormány Brüsszelnek a jogi értelemben kidolgozott ajánlatot az Európai Unióból való kilépés módjáról. Az események kedd délután gyorsultak fel, amikor felröppent a hír, hogy küszöbön áll a megállapodás London és az EU között.

Ez azt jelenti, hogy alkut kötnek arról a szabályrendszerről, amelynek megfelelően Nagy-Britannia távozik az Európai Unióból és egy átmeneti időszak kezdődik, melynek során a felek megállapodnak a jövőbeli viszonyról, így egy szabadkereskedelmi szerződésről is.

Hajnali hírek szerint

Boris Johnson brit miniszterelnök elfogadta azt a kompromisszumot, amit elődje, Theresa May nem:

a tárgyalók elviekben megállapodtak arról, hogy az EU-brit vámhatár az Ír-tengeren lesz. Ez azt jelenti, hogy a Nagy-Britanniához tartozó Észak-Írország jogilag a brit vámterülethez tartozna, de a gyakorlatban az Európai Unióéhoz.

Michel Barnier uniós főtárgyaló korábban azt mondta, hogy kedd éjfélig ki kell munkálni az alkut, hogy azt az eheti uniós csúcson el tudják fogadtatni.

Boris Johnson brit miniszterelnöknek így fel kellett tűrnie az ingujját és az éjszakába nyúlóan próbálni megdolgozni azokat, akik akadályozhatják az alku elfogadását a brit parlamentben.

Johnson a koronahű észak-ír protestáns párt, a DUP vezérével, Arlene Fosterrel alkudozott és hatalmas összegű anyagi támogatást ígért a régiónak,

cserébe azért, hogy ne kaszálja el a Brüsszellel körvonalazódó alkut. Foster cserébe a megbeszélés után nem volt elutasító, hanem azt mondta, hogy nem akar folyamatban lévő tárgyalásokról beszélni és hogy úgy fog dönteni, ami a lehető legjobb a brit nemzetek uniójának.

A Financial Times című lap szerint az északír párt „milliárdokat és nem milliókat” kér, miközben Brüsszelben a brit tárgyalók forró dróton tartották a kapcsolatot Londonnal, hogy tisztában legyenek, mennyire tudnak engedni az EU-követeléseknek.

Egy uniós illetékes kora hajnalban azt mondta az FT-nek, hogy

„fontos kérdések” még „megoldatlanok”.

Emellett az is dilemma volt, hogy hogyan kaphat beleszólási jogot az északír regionális parlament a vámkérdésekbe a brexit után.

Előzőleg Johnson jó hírt kapott: a brit parlament keményvonalas konzervatív frakciója, az Európai Kutatási Csoport „elviselhetőnek” nevezte brexitjavaslatát.

Steve Baker frakcióvezető, akinek része volt abban hogy korábban háromszor is elbukjon a parlamentben a korábbi kormányfő, Theresa May válási egyezménye, most 80 percen át tárgyalt a kormányfői rezidencián és reményét fejezte ki, hogy tető alá tudnak hozni egy elviselhető alkut.

Közben Michel Barnier, az EU főtárgyalója szerda délután tájékoztatja a tagállamok nagyköveteit a tárgyalásokról.

Ha csodával határos módon sikerül is tető alá hozni a megállapodást és azt nem veti el egyetlen EU-tagállam sem, Johnson egy „jelzésértékű” szavazást rendezhet szombaton a brit parlamentben. Ebben az esetben nem lesz szükség a brexithatáridő újabb meghosszabbítására.

Nyitókép: MTI/EPA/Jessica Taylor
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018