Infostart.hu
eur:
386.13
usd:
331.56
bux:
0
2026. január 14. szerda Bódog
A Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépését (Brexit) ellenző tüntetők egyike Theresa May brit miniszterelnöknek öltözve egy Titanic című film egyik jelenetét adja elő a brit parlament épületénél 2019. január 15-én. A brit parlament alsóháza ezen a napon szavaz a brit európai uniós tagság megszűnésének (Brexit) feltételeiről szóló megállapodásról.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Theresa May nem adja fel és nem válogat az eszközökben

Megint a brit parlament elé akarja vinni a kétszer már megbukott brexit-alkut a brit kormányfő. Arra játszik, hogy egyre több kilépéspárti képviselő ismeri fel: ha nem fogadják el az uniós kilépésre a jelenlegi forgatókönyvét, akkor a szigetország az Európai Unióban ragadhat.

Theresa Mayt jobbról és balról is szidják a szigetországban, de egy dolgot nem lehet elmondani róla: hogy ne lenne harcos, makacs és kitartó. Két masszív kudarccal a háta mögött a brit miniszterelnök arra készül, hogy ismét a parlament elé terjeszti hazája és az Európai Unió „válási forgatókönyvét”. A képviselők valószínűleg kedden vagy szerdán mondhatnak újra véleményt.

Ami reményt ad számára az az, hogy keményvonalas belső pártellenzéke kezdi felismerni: fennáll számukra a veszélye, hogy Nagy-Britannia egyáltalán nem lép ki az EU-ból és az is, hogy a káosz nyomán előrehozott választásokat tarthatnak, melyeken az ellenzéki Munkáspárt kiütheti a hatalomból a megosztott konzervatívokat.

Theresa May vasárnap a kormányát taktikailag támogató, 10 fős északír protestáns Demokratikus Unionista Párttal tárgyalt. Bírálói szerint alkudozott vagy még cinikusabban fogalmazva:

megpróbálta megvásárolni a támogatásukat a kétszer általuk is elutasított kilépési megállapodáshoz.

Erre utalt, hogy Philip Hammond brit pénzügyminiszter egy tévéinterjúban elismerte: néhány hónap múlva felülvizsgálhatja, hogy mennyi költségvetési pénzt kapjon az északír régió. Azt tagadta, hogy ez a brexit-szavazás miatt történne és azt mondta: a szokásos, időszaki rutinvizsgálat során térnek ki a kérdésre.

A DUP néven ismert északír párt 2017-ben 1 milliárd fontos támogatást szerzett a tartomány számára, cserébe azért, hogy életben tartsa Theresa May kisebbségi konzervatív kormányát.

De miért is olyan fontos, hogy a DUP May oldalára álljon a brexit-paktum kérdésében? Kommentátorok úgy tartják, hogy a tíz fős frakció támogatása meggyőzheti a keményvonalas brexitpárti angol képviselőket is:

jobb, ha kelletlenül, de elfogadják a kormányfő tervét, mert ennél jobb már nem lesz.

Ebben az esetben, hiába szavazna May ellen a Munkáspárt és más ellenzéki képviselők: a konzervatív erők összezárásával Nagy-Britannia szabályozott fogatókönyv alapján távozni tudna az Unióból. Ha viszont ismét bukna az alku, akkor Jeremy Corbyn munkáspárti vezér jelezte: bizalmatlansági indítványt nyújt be a két tűz közé került Theresa May-jel szemben.

A gond most már csak az, hogy

Nagy-Britannia számára fizikailag már lehetetlen március 29-én távozni az EU-ból.

Ezt megint csak a brit pénzügyminiszter mondta. Mint Philip Hammond kifejtette: a parlament leszavazta a kilépési egyezmény nélküli brexitet, de magát a jelenlegi egyezményt is.

Ha azt a harmadszori szavazáson mégis elfogadják, már akkor sem lesz idő átnyomni a parlamenten a határidő szerinti brexithez szükséges törvényeket. Így Londonnak most mindenképp további időre van szüksége a jogszabályok elfogadására és a kilépési határidő kitolását kell kérnie az EU-országoktól.

Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×