Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
A Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépését (Brexit) ellenző tüntetők egyike Theresa May brit miniszterelnöknek öltözve egy Titanic című film egyik jelenetét adja elő a brit parlament épületénél 2019. január 15-én. A brit parlament alsóháza ezen a napon szavaz a brit európai uniós tagság megszűnésének (Brexit) feltételeiről szóló megállapodásról.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Theresa May nem adja fel és nem válogat az eszközökben

Megint a brit parlament elé akarja vinni a kétszer már megbukott brexit-alkut a brit kormányfő. Arra játszik, hogy egyre több kilépéspárti képviselő ismeri fel: ha nem fogadják el az uniós kilépésre a jelenlegi forgatókönyvét, akkor a szigetország az Európai Unióban ragadhat.

Theresa Mayt jobbról és balról is szidják a szigetországban, de egy dolgot nem lehet elmondani róla: hogy ne lenne harcos, makacs és kitartó. Két masszív kudarccal a háta mögött a brit miniszterelnök arra készül, hogy ismét a parlament elé terjeszti hazája és az Európai Unió „válási forgatókönyvét”. A képviselők valószínűleg kedden vagy szerdán mondhatnak újra véleményt.

Ami reményt ad számára az az, hogy keményvonalas belső pártellenzéke kezdi felismerni: fennáll számukra a veszélye, hogy Nagy-Britannia egyáltalán nem lép ki az EU-ból és az is, hogy a káosz nyomán előrehozott választásokat tarthatnak, melyeken az ellenzéki Munkáspárt kiütheti a hatalomból a megosztott konzervatívokat.

Theresa May vasárnap a kormányát taktikailag támogató, 10 fős északír protestáns Demokratikus Unionista Párttal tárgyalt. Bírálói szerint alkudozott vagy még cinikusabban fogalmazva:

megpróbálta megvásárolni a támogatásukat a kétszer általuk is elutasított kilépési megállapodáshoz.

Erre utalt, hogy Philip Hammond brit pénzügyminiszter egy tévéinterjúban elismerte: néhány hónap múlva felülvizsgálhatja, hogy mennyi költségvetési pénzt kapjon az északír régió. Azt tagadta, hogy ez a brexit-szavazás miatt történne és azt mondta: a szokásos, időszaki rutinvizsgálat során térnek ki a kérdésre.

A DUP néven ismert északír párt 2017-ben 1 milliárd fontos támogatást szerzett a tartomány számára, cserébe azért, hogy életben tartsa Theresa May kisebbségi konzervatív kormányát.

De miért is olyan fontos, hogy a DUP May oldalára álljon a brexit-paktum kérdésében? Kommentátorok úgy tartják, hogy a tíz fős frakció támogatása meggyőzheti a keményvonalas brexitpárti angol képviselőket is:

jobb, ha kelletlenül, de elfogadják a kormányfő tervét, mert ennél jobb már nem lesz.

Ebben az esetben, hiába szavazna May ellen a Munkáspárt és más ellenzéki képviselők: a konzervatív erők összezárásával Nagy-Britannia szabályozott fogatókönyv alapján távozni tudna az Unióból. Ha viszont ismét bukna az alku, akkor Jeremy Corbyn munkáspárti vezér jelezte: bizalmatlansági indítványt nyújt be a két tűz közé került Theresa May-jel szemben.

A gond most már csak az, hogy

Nagy-Britannia számára fizikailag már lehetetlen március 29-én távozni az EU-ból.

Ezt megint csak a brit pénzügyminiszter mondta. Mint Philip Hammond kifejtette: a parlament leszavazta a kilépési egyezmény nélküli brexitet, de magát a jelenlegi egyezményt is.

Ha azt a harmadszori szavazáson mégis elfogadják, már akkor sem lesz idő átnyomni a parlamenten a határidő szerinti brexithez szükséges törvényeket. Így Londonnak most mindenképp további időre van szüksége a jogszabályok elfogadására és a kilépési határidő kitolását kell kérnie az EU-országoktól.

Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Magyarországon és szerte Európában az elmúlt években/évtizedekben egyre súlyosabbak a nyári aszályok. A kutatók már régóta tudják, hogy a szárazodásért két fő mechanizmus a felelős. Az egyik az üvegházhatású gázok okozta, térben egységes „háttérmelegedés” (termodinamikai melegedés), a másik a nagytérségi légköri cirkuláció átrendeződéséből adódó egyre szaporodó anticiklonális helyzetek és a hozzájuk kapcsolható hőkupola jelenség. A két mechanizmus ugyan nem független egymástól, hiszen a háttérmelegedés felerősíti a hőkupolás helyzetek okozta melegedést, azonban a mindennapokban csak a két hatás együttes eredményét látjuk, azaz a növekvő időjárási szélsőségeket. Egy júliusban a Nature Geoscience-ben megjelent kutatás most szét tudta választani egymástól a két tényezőt. A tanulmány szerzői egy ötletes modellkísérlettel kimutatták, hogy az 1980 óta tartó szárazodás nagyobb részét nem a háttérmelegedés, hanem a légkörzés megváltozása okozza: a talajnedvesség csökkenésének mintegy 55%-a ehhez köthető. Ez az eredmény ugyanakkor egy egyre többet hangoztatott kényes bizonytalanságra is új fényt vet: az éghajlati modellek alulbecslik a légkörzési változások szerepét a növekvő szélsőségek kialakításában, ezzel pedig a modellelőrejelzések is jelentős bizonytalanságot hordoznak. Az alkalmazkodási stratégiák kialakítása során tehát figyelembe kell venni ezt a bizonytalanságot még akkor is, ha az szélesebb spektrumú változásokhoz való alkalmazkodást jelent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×