Infostart.hu
eur:
387.27
usd:
333.45
bux:
123872.29
2026. március 6. péntek Inez, Leonóra
Strasbourg, 2018. március 14.Az Európai Uniónak és az Egyesült Királyságnak a szigetország uniós kiválását követő kapcsolatáról ülésezik az Európai Parlament (EP) Strasbourgban 2018. március 14-én. A Brexit ügyében megszavazott határozatban a képviselők azt szorgalmazták, hogy a szigetország maradjon tagja a belső piacnak és a vámuniónak, ennek lehetőségét azonban a brit kormány kizárta. (MTI/EPA/Patrick Seeger)
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

A brit kormánypártnak magyarázkodnia kell a Sargentini-jelentés miatt

Heves bírálatok érték a brit konzervatív pártot, amiért nyugat-európai jobbközép kormányerőként egyedül szavazott a Sargentini-jelentés ellen az Európai Parlamentben. A brit torykat politikai ellenfeleik és zsidó vallási vezetők is támadták.

Theresa May brit miniszterelnök pártja volt az egyetlen nyugati kormányzó jobbközép erő, amely a magyar kormány mellé állt az Európai Parlamentben nagy hullámokat vetett Sargentini-jelentés szavazásakor.

A toryk 19 képviselője közül mindössze egy skóciai muszlim vallású politikus nem hallgatott a vezetésre

és szavazta meg a budapesti kormány által több ponton támadott jelentést. Egy másik muzulmán vallású képviselőjük tartózkodott. Sajjad Karim azt mondta az Independentnek: „nem akarja szavazatával támogatni, hogy Orbán Viktor félrevezesse a magyarokat”. Távolmaradt a vokstól egy részben ír származású, a brexitet élesen ellenző és nemrég ír útlevelet szerzett tory társuk is.

A brit konzervatívok mellett a jobbközépnek számító kormányerők közül a bolgár GERB és a Horvát Demokratikus Unió támogatta a magyar kormányt. Rajtuk kívül radikálisok és populisták, a lengyel Jog és Igazságosság Pártja, az olasz Liga, a francia Nemzeti Front, a Svéd Demokraták, az osztrák Szabadságpárt és a brexitet kiprovokáló Egyesült Királyság Függetlenségi Párt szavazott a magyar kormányt elmarasztaló Sargentini-jelentés ellen.

Orbán Viktor miniszterelnököt Strasbourban mikrofonvégre kapta a brit média, és úgy tűnik a kormányfő hálás volt a támogatásért:

„Szeretnénk igazságos brexitet, mert szeretjük a briteket, mindig is jól működtünk együtt. Maguk megérdemlik a jó és igazságos alkut”

- mondta egy nappal azután, hogy a brit brexit-ügyi miniszter közölte: alku hiányában London nem fizeti be azt a több, mint 30 milliárd eurós költségvetési hozzájárulást, amelyre korábban ígéretet tett.

Az Independent című brit lap hozzáteszi, hogy a nyugat-európai konzervatívok nagy része megszavazta a jelentést. Így a 17 tagú spanyol néppárti frakcióból három híján mindenki igennel voksolt, és a 19 tagú francia frakcióból is csak hárman nem szavaztak a Magyarországot elmarasztaló jelentésre.

Az osztrák ÖVP összes európai parlamenti képviselője és az általában a Fideszhez közel álló bajor Keresztényszociális Unió vezetője, Manfred Weber a magyar kormány ellen fordult.

Nagy-Britanniában zsidó vezetők is bírálták a torykat, amiért Budapesttel tartottak. Az egyik legnagyobb szervezet, a Zsidó Képviselők Tanácsa szerint „nagyon aggasztó, hogy a konzervatívok védelmükbe vették Magyarország felháborító gyakorlatát, amelynek egyaránt része a heves antiszemitizmus és az iszlamofóbia”.

A nyilatkozat sérelmezte a „muzulmán behatolókról”, a mérgező migránsokról szóló, a szervezet által Orbán Viktornak tulajdonított megjegyzéseket, valamint a zsidó jótékonykodónak nevezett Soros György elleni kampányt.

Az antiszemitizmus az utóbbi időben komoly brit belpolitikai kérdéssé vált, és éppenséggel nem a konzervatívokat, hanem – részben a palesztin ügy miatti szimpátiája nyomán - az ellenzéki Munkáspárt vezetését vádolták antiszemita megnyilvánulásokkal.

A brit Konzervatív Párt tagadta, hogy a brexit-alkudozás miatt támogatta volna a magyar kormányt. Egy név nélkül nyilatkozó tory politikus azonban azt mondta az Independentnek: „senki sem vallja be nyilvánosan, de pirospontokat kapunk azoktól, akik segítenek nekünk a brexit-tárgyalásokon”. May kormányfő szóvivője ugyanakkor tagadta volna, hogy összejátszanának a magyar kormánnyal.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A „kék veréb” lett Hamenei ajatollah végzete

A „kék veréb” lett Hamenei ajatollah végzete

Blue Sparrow a neve annak a különleges rakétának, ami végezett Irán első számú vezetőjével. Az eszközt eredetileg egész más célra tervezték az izraeliek.

Ukrán fenyegetés: katonáknak adná meg Orbán Viktor címét Volodimir Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reményét fejezte ki, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök abbahagyja az Európai Unión belül a 90 milliárd eurós hitel végső jóváhagyásának blokkolását – és a szavaihoz némi fenyegetést is hozzátett. Mindezt az államfő csütörtökön Kijevben mondta egy sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.03.06. péntek, 18:00
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter
Majdnem 800 pontot esett a Dow, 80 dollár fölé lépett egy időre az olaj

Majdnem 800 pontot esett a Dow, 80 dollár fölé lépett egy időre az olaj

Ma is az iráni háború friss fejleményei borzolták a kedélyeket a világ tőzsdéin, a tegnapi meredek zuhanást követően Ázsiában kisebb felpattanást láthattunk, a jó hangulat azonban Európára már nem terjedt tovább, a nagyobb részvényindexek ma is inkább estek, miközben a Brent nyersolaj ára tovább emelkedett. Üdítő kivétel volt viszont a magyar tőzsde, hiszen a BUX index a kedvezőtlen nemzetközi mezőnyben nagyot tudott emelkedni és végül 1 százalékos pluszban zárt. Az emelkedést elsősorban az OTP-nek és a Molnak lehetett köszönni; előbbi a holnap hajnalban érkező negyedik negyedéves gyorsjelentés közzététele előtt tudott feljebb kerülni, utóbbi árfolyamát pedig az iráni háború nyomán tovább emelkedő olajár hajtotta. Este Amerikában masszív mínuszok kezdtek kibontakozni, miután a WTI olaj árfolyama átlépte a 80 dollárt, és olajársokktól tart a részvénypiac.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×