eur:
411.18
usd:
392.45
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Strasbourg, 2018. március 14.Az Európai Uniónak és az Egyesült Királyságnak a szigetország uniós kiválását követő kapcsolatáról ülésezik az Európai Parlament (EP) Strasbourgban 2018. március 14-én. A Brexit ügyében megszavazott határozatban a képviselők azt szorgalmazták, hogy a szigetország maradjon tagja a belső piacnak és a vámuniónak, ennek lehetőségét azonban a brit kormány kizárta. (MTI/EPA/Patrick Seeger)
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

A brit kormánypártnak magyarázkodnia kell a Sargentini-jelentés miatt

Heves bírálatok érték a brit konzervatív pártot, amiért nyugat-európai jobbközép kormányerőként egyedül szavazott a Sargentini-jelentés ellen az Európai Parlamentben. A brit torykat politikai ellenfeleik és zsidó vallási vezetők is támadták.

Theresa May brit miniszterelnök pártja volt az egyetlen nyugati kormányzó jobbközép erő, amely a magyar kormány mellé állt az Európai Parlamentben nagy hullámokat vetett Sargentini-jelentés szavazásakor.

A toryk 19 képviselője közül mindössze egy skóciai muszlim vallású politikus nem hallgatott a vezetésre

és szavazta meg a budapesti kormány által több ponton támadott jelentést. Egy másik muzulmán vallású képviselőjük tartózkodott. Sajjad Karim azt mondta az Independentnek: „nem akarja szavazatával támogatni, hogy Orbán Viktor félrevezesse a magyarokat”. Távolmaradt a vokstól egy részben ír származású, a brexitet élesen ellenző és nemrég ír útlevelet szerzett tory társuk is.

A brit konzervatívok mellett a jobbközépnek számító kormányerők közül a bolgár GERB és a Horvát Demokratikus Unió támogatta a magyar kormányt. Rajtuk kívül radikálisok és populisták, a lengyel Jog és Igazságosság Pártja, az olasz Liga, a francia Nemzeti Front, a Svéd Demokraták, az osztrák Szabadságpárt és a brexitet kiprovokáló Egyesült Királyság Függetlenségi Párt szavazott a magyar kormányt elmarasztaló Sargentini-jelentés ellen.

Orbán Viktor miniszterelnököt Strasbourban mikrofonvégre kapta a brit média, és úgy tűnik a kormányfő hálás volt a támogatásért:

„Szeretnénk igazságos brexitet, mert szeretjük a briteket, mindig is jól működtünk együtt. Maguk megérdemlik a jó és igazságos alkut”

- mondta egy nappal azután, hogy a brit brexit-ügyi miniszter közölte: alku hiányában London nem fizeti be azt a több, mint 30 milliárd eurós költségvetési hozzájárulást, amelyre korábban ígéretet tett.

Az Independent című brit lap hozzáteszi, hogy a nyugat-európai konzervatívok nagy része megszavazta a jelentést. Így a 17 tagú spanyol néppárti frakcióból három híján mindenki igennel voksolt, és a 19 tagú francia frakcióból is csak hárman nem szavaztak a Magyarországot elmarasztaló jelentésre.

Az osztrák ÖVP összes európai parlamenti képviselője és az általában a Fideszhez közel álló bajor Keresztényszociális Unió vezetője, Manfred Weber a magyar kormány ellen fordult.

Nagy-Britanniában zsidó vezetők is bírálták a torykat, amiért Budapesttel tartottak. Az egyik legnagyobb szervezet, a Zsidó Képviselők Tanácsa szerint „nagyon aggasztó, hogy a konzervatívok védelmükbe vették Magyarország felháborító gyakorlatát, amelynek egyaránt része a heves antiszemitizmus és az iszlamofóbia”.

A nyilatkozat sérelmezte a „muzulmán behatolókról”, a mérgező migránsokról szóló, a szervezet által Orbán Viktornak tulajdonított megjegyzéseket, valamint a zsidó jótékonykodónak nevezett Soros György elleni kampányt.

Az antiszemitizmus az utóbbi időben komoly brit belpolitikai kérdéssé vált, és éppenséggel nem a konzervatívokat, hanem – részben a palesztin ügy miatti szimpátiája nyomán - az ellenzéki Munkáspárt vezetését vádolták antiszemita megnyilvánulásokkal.

A brit Konzervatív Párt tagadta, hogy a brexit-alkudozás miatt támogatta volna a magyar kormányt. Egy név nélkül nyilatkozó tory politikus azonban azt mondta az Independentnek: „senki sem vallja be nyilvánosan, de pirospontokat kapunk azoktól, akik segítenek nekünk a brexit-tárgyalásokon”. May kormányfő szóvivője ugyanakkor tagadta volna, hogy összejátszanának a magyar kormánnyal.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×