eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

Irakban béke kell és reformok - mondta Sigmar Gabriel

A német külügyminiszter Bagdadban kijelentette, hogy elsősorban az Egyesült Államok feladata Irak talpra állítása. Sigmar Gabriel szerint 2003-ban washingtoni kezdeményezésre a nemzetközi jog semmibevételével történt a katonai beavatkozás, amelynek súlyos következményeiért jórészt az amerikai kormányt terheli a felelősség.

A bagdadi kormány kezében van Irak talpra-állításának a kulcsa – jelentette ki Bagdadban a német külügyminiszter.

Sigmar Gabriel úgy vélte, hogy

kiváltképpen gazdasági reformok bevezetésére lenne szükség,

mert csak így remélhető a külföldi befektetők megjelenése és a konjunktúrát élénkítő beruházások megvalósítása.

Irakban béke kell és reformok - mondta Sigmar Gabriel

Erre főleg a nyersolaj-lelőhelyek eredményes kiaknázása nyújthat lehetőséget – állapította meg Sigmar Gabriel, de hangsúlyozta, hogy ennek előfeltétele a béke megteremtése, amitől a jelek szerint Irak még igencsak messze áll.

Kizárta azonban a bagdadi kormány fegyveres támogatását.

Berlinben kezdettől fogva elzárkóztak a katonai beavatkozás elől Irakban, ami hosszú időn át beárnyékolta az amerikai-német kapcsolatot. Az iraki diktátor, Szaddam-Husszein rendszerét megbuktató támadást elrendelő Bush amerikai elnök annak idején még kezet sem fogott a katonai részvételt elutasító Gerhard Schröder kancellárral.

Időközben a berlini kormány közel félmilliárd eurót bocsátott a bagdadi kormány rendelkezésére az ország újjáépítésére, azonban ennek az összegnek eddig csupán töredékét használták fel.

A német hadsereg 140 tisztje már jó ideje kiképzésben részesíti és modern harci eszközökkel látja el a főleg kurdok lakta Erbilben az Iszlám Állam fegyveresei ellen harcoló úgynevezett pesmerga-alakulatokat.

Erbil mintegy 80 kilométerre fekszik a részben még mindig az Iszlám Állam ellenőrzése alatt álló nagyvárostól, Moszultól, amelyben már hónapok óta ádáz harc folyik az iraki sorkatonák és a szélsőséges erők között.

A német külügyminiszter – rendkívüli biztonsági intézkedések mellett – nemcsak az iraki kormányfővel és a külügyminiszterrel folytatott eszmecserét, hanem

Erbilben találkozott a kurdok vezetőivel is,

mert – mint hangsúlyozta – a kibontakozás érdekében elengedhetetlen a közeledés a különböző vallási és nemzetiségi csoportok között.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×