A nepáli hatóságokat alaposan próbára tette a földrengés utáni katasztrófa-elhárítás és annak ellenére, hogy szinte az egész hadsereget kivezényelték a mentesítésre, nem tudtak mindenhol segíteni.
A túlélők így a közösségi médiát felhasználva szervezik a mentést, a készletek feltöltését és biztosítanak menedéket - amikor tudnak - a túlélőknek.
A Kantipur című nepáli híroldal meg is jegyezte: "fontos, hogy az egyszerű állampolgárok, saját kezdeményezésekkel álljanak elő".
Mint a Christian Science Monitor megjegyzi, a nepáliak ki is használták a lehetőséget és annak ellenére, hogy az ország szűkölködik a készletekben, kezükbe vették sorsuk alakítását és nem áldozatokként viselkednek.
A Twitter, Facebook és más csatornák már Mexikói-öbölben felrobbant Deepwater Horizon olajfúrótorony katasztrófája óta jelentős segítséget nyújtanak a helyi közösségeknek abban, hogy saját maguk szervezzék a mentesítést.
Még a szociális médiát szigorúan szabályozó Kínában is sokkolta a hatóságokat, amikor a 2008-as szecsuáni földrengés után több ezer önkéntes jelent meg, hogy segítsen a túlélőknek.
Ehhez hasonlóan a 2010-es Haiti-földrengés és a 2011-es japán földrengés és cunami után is mozgásba lendült a közösségi média.
A történelme során sokáig monarchiaként működő, majd 2008 óta szövetségi köztársasággá átalakult Nepálban elszaporodtak a civilszervezetek, amelyek aktívan használják a közösségi hálózatokat. Mint a Times of India című lap megjegyzi, a nepáli kormány és a magánszemélyek is a Facebookon és a Twitteren szervezik a mentést és a segélyezést. A Twitteren az elmúlt néhány napban több mint 4 millió üzenetet továbbítottak.
A Facebook és a Twitter is létrehozott olyan úgynevezett hashtagekeket, amelyek segítségével hatékonyabban lehet kapcsolatba lépni és kommunikálni a mentesítésről. A Facebook egy olyan megoldást is hozzáférhetővé tett, amellyel a túlélő családja tudtára adhatja, hogy biztonságban van.
A Google pedig aktiválta az úgynevezett személykereső szolgáltatását, amelyet először a 2011-es haiti-földrengés idején használtak. A Viber internetes telefon-szolgáltató pedig jelezte, hogy Nepálból ingyen lehet hívni a külvilágot.
Az EU és a NATO is tudja, és nem tűri az ilyen viselkedést