Az ügyben kulcsszerepet játszik az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség, az NSA egy korábbi munkatársa, Edward Snowden, aki jelenleg ideiglenes politikai menedéket élvez Moszkvában. Az ő általa közzétett adatok indították el azt a lavinát, amely botránnyá fajult, majd feszültséget teremtett Washington és európai szövetségesei között.

Berlinben csak nehezen tudták leplezni a felháborodást. miután nyilvánvalóvá vált, hogy még Angela Merkel mobiltelefonon folytatott beszélgetéseit is lehallgatták. Noha időközben a kancellár egy különleges készüléket használ, a törvényhozás bizottságot hozott létre a történtek, valamint annak kivizsgálására, hogy az amerikaiak 2001 óta miként és milyen mennyiségben fürkészték ki német állampolgárok személyes adatait, elemeztek és adták tovább ezeket, valamint mit tudtak minderről a német hatóságok.

A bizottság az elkövetkező hetekben szakértőket hallgat ki, különös tekintettel a botrány nemzetközi jogi vetületére. Szóba került Edward Snowden megidézése is, de ő csak akkor lenne hajlandó Berlinbe jönni, ha a német hatóságok ígéretet tesznek biztonságára vonatkozó feltételeinek maradéktalan teljesítésére.

A vizsgálóbizottság új információk reményében jó néven venné washingtoni tanúk meghallgatását is, mert abból indul ki, hogy az amerikai elnök őszintén törekszik az ügy feltárásának támogatására.

Időközben az Európai Parlament is foglalkozott az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség titkos adatgyűjtésével és sürgette az Egyesült Államokkal kötött adatcsere-programok felmondását. Bejelentették azt is, hogy csak akkor hajlandóak a Washingtonnal kötendő szabad-kereskedelmi szerződés elfogadására, ha ez ellenőrizhető adatvédelmi fejezetet is tartalmaz.