Amerikában forradalmi változásokat hozott az energiapolitikában a palagáz-kitermelés, amelynek nyomán az Egyesült Államok kezd energia-exportőrré válni. Európában viszont heves vita folyik a lelőhelyek közelében élő lakosok, az őket támogató zöldmozgalmak és az energiacégek, valamint a kormányok között.

Az Euractiv uniós hírekkel foglalkozó hírportál olyan dokumentum birtokába jutott, amely részletezi, hogy milyen előírásoknak kell eleget tenni a palagáz-kitermelésnél használt úgynevezett "fracking" - rétegrepesztés - technológiát alkalmazó cégeknek.Ezzel eddig el nem érhető gázlelőhelyekről is gazdaságosan tudják kitermelni a gázt.

Az ellenzők viszont amiatt aggódnak, hogy a gázt tartalmazó kőzetrétegeket több helyen megrepesztik befecskendezett folyadékkal és attól tartanak, hogy a folyamat kisebb földrengéseket, a vízkészletek szennyezését és metángáz kiszabadulását eredményezheti.

Az uniós ajánlás tervezete szerint a fúrások megkezdése előtt kiterjedt hatástanulmányokat és társadalmi konzultációt kell majd folytatni a kitermelő cégeknek. Ha nem tartják be az ajánlásokat, akkor másfél év múlva törvénybe fektetett, kötelező előírásokra számíthatnak.

Az Euractiv által látott dokumentum szerint bizonyítaniuk kell, hogy nem jut közvetlenül szennyező anyag a felszín alatti vizekbe a rétegrepesztés nyomán - amit úgy határoznak meg, hogy minden repesztésnél legkevesebb 1000 köbméter vizet pumpálnak be, de a folyamat során 10 ezer köbméternél kevesebbet.

Árvíz és földrengés által veszélyeztetett helyeken korlátozhatják a feltárást. Emellett a cégeknek figyelniük kell a vízkibocsájtást és a metánszivárgást. Továbbá olyan infrastruktúrát kell építeniük, amivel be tudják gyűjteni a kiszabaduló földgázt, úgy, hogy kerüljék a gáz felszíni elégetését.

Zöld szervezetek ugyanakkor úgy értékelték a javaslatot, hogy az EU Bizottság "az energiacégek, és nem az európai polgárok érdekeit védik". Az Euractiv szerint annyira heves a vita, hogy Janez Potocnik EU környezetvédelmi biztos hajlandó visszavonni a javaslatot, ha az "nem elég környezetbarát".

A brit kormány az amerikai példára látva lelkesen támogatná a palagáz-kitermelést - még annak ellenére is, hogy a próbafúrások komoly helyi tiltakozásokat váltottak ki.

A szigorúbb uniós szabályozás azt jelentené, hogy újabb érvet kapnának az euroszkeptikusok az EU-ból való kilépés forszírozására.

Cameron miniszterelnök a héten bejelentette, hogy a helyi önkormányzatok a palagáz-kitermelésből befolyó adókból kétszer annyit tarthatnának meg, mint korábban, ami a zöldek szerint a fosszilis tüzelőanyag törvénysértő állami támogatásának minősül.

Emellett Lengyelország is vitába keveredhet az unióval. A lengyeleket sok bírálat éri szén-felhasználásuk miatt, a palagáz éppenséggel ennek a forrásnak a felhasználását mérsékelhetné.