Hiába ígérte a választási kampány alatt Francois Hollande, hogy szakít elődje gyakorlatával és nem fog a televízión keresztül üzengetni az állampolgároknak, az elképesztően rossz gazdasági eredmények, illetve a negatív rekordokat döntögető népszerűségi mutatói mégis rákényszerítették erre a műveletre. Az eredetileg negyvenöt percesre tervezett, végül az egy órát bőven meghaladó tévéinterjú egy, a felelősséget egy személyben vállaló, ám alapvetően magyarázkodó, az elmúlt tíz hónap tapogatózásait lényegében folytató államfőt mutatott.

Ami a konkrétumokat illeti, Francois Hollande azt ígérte, hogy a tavaly bevezetett masszív adóemelések után hasonló lépésre sem az idén, sem 2014-ben nem kerül sor, a munkavállalók viszont megtudhatták, hogy ellentétben korábbi választási ígéreteivel, az államfő immár úgy gondolja, hogy hozzá kell nyúlni a nyugdíjrendszerhez, ami a járulékfizetési kötelezettség meghosszabbítását fogja jelenteni.

Ez utóbbi kijelentését a szélsőbal és a kommunisták máris élesen bírálják, de a vállalkozók is elégedetlenkednek. A Gyáriparosok Szövetségének elnökasszonya Hollande azon bejelentését bírálta, mely szerint az évi egymillió euró fölötti keresetekre mégis kivetik a 75 százalékos különadót, ám azt a korábbi, az alkotmánytanács által elmeszelt tervekkel ellentétben nem az érintetteknek, hanem az őket foglalkoztató cégeknek kell majd megfizetniük. "Az országnak vállalkozásbarát jelekre lenne szüksége a hatalom részéről, ehelyett továbbra is megbélyegzik őket", mondta pénteken Laurence Parisot.

Ami a politikusokat illeti, kormánypárti oldalon mindenki elégedett az államfő teljesítményével, a miniszterek és pártvezetők Hollande harciasságát és szókimondását méltatták. A jobboldali ellenzék természetesen éppen az ellenkező véleményen van, számukra a köztársasági elnök elsősorban a semmitmondásban és a ködösítésben jeleskedett.

A csütörtök esti interjút megelőzően több elemző is arra figyelmeztetett, hogy az államfő immár nem fogja tudni pusztán szavakkal visszanyerni a franciák bizalmát, az emberek ugyanis konkrét eredményeket várnak. Ezt némiképp a nézettségi mutatók is megerősítették, a sajtó által "nagy szóbelinek" nevezett szereplésre nem egészen nyolcmillió hallgató volt kíváncsi, ami 29 százalékos nézettséget, egyben drasztikus visszaesést jelent a tavaly szeptember 9-én mért adatokhoz képest, amikor ez az arány elérte a 41 százalékot.

De az államfő számára a lejtmenet sokak szerint folytatódni fog, a Központi Statisztikai Hivatal például a napokban jelentette be, hogy tavaly visszaesett a vásárlóerő, amire harminc éve nem volt példa, a munkanélküliség emelkedése pedig Hollande várakozásai szerint is legalább az év végéig folytatódni fog. Ami azt jelenti, hogy az államfő tevékenységével elégedetlenek aránya a jelenlegi 68 százalékról tovább emelkedhet. Mindebből elemzők egy része arra következtet, hogy Francois Hollande előbb-utóbb a parlament felosztására és új választások kiírására kényszerülhet.