Földrengéshez hasonlítja a Financial Times azt, hogy mi vár az orosz gazdaságra az évtized közepe táján: az olaj- és gázexportból származó pozitív kereskedelmi mérleg felbillen az egyre növekvő import miatt.

Vlagyimir Putyin korábbi elnöki ciklusai alatt négyszeresére emelkedett az olaj világpiaci ára, amiből költségvetési többletre és az életszínvonal javítására is futotta Oroszországban.

A mostani kiadások azonban csak akkor tarthatóak, ha az olajárak tovább emelkednek, és a nyersanyag közel a duplájára drágul. Ez kevéssé valószínű, mondják közgazdászok, és ezért jöhet el az a pillanat 2015-16 körül, amikor a folyó fizetési mérlegben is deficit alakul ki.

Már az elmúlt pár évben is csak az enyhe olajár-emelkedés miatt kerülte el az orosz költségvetés a hiányt.

Maga a hiány nem katasztrófa - jegyzi meg az FT, de ezt külföldi tőke bevonásával kell kezelni. Oroszország azonban most éppen az ellenkezője történik. A jogi és politikai környezet bizonytalansága miatt a tőke kivándorol az országból: tavaly 84 milliárd dollárt, azaz a GDP öt százalékának megfelelő pénzt vontak ki. Ez egyelőre nem tűnt fel, mert a kereskedelmi mérleg jelentős pluszban van. Az olaj- és gázbevételekből felhalmozott többlet eltűnésével azonban a rubel leértékelése következhet.

Ivan Csakarov, a Renaissance Capital moszkvai befektetési bank elemzője szerint Putyinnak nem lesz más választása, mint a gazdasági reform, különben komoly gondok alakulnak ki. Bár a visszatérő elnök azt mondta, hogy javítani kívánja a befektetési környezetet és korlátozni a szövetségi kiadásokat, emellett azzal kampányolt, hogy 170 milliárd dollárt költ majd el a szövetségi közalkalmazottak béremelésére. Ez az egyik ok, ami miatt elapadnak a költségvetési tartalékok. Putyin elnöksége alatt a hazai fogyasztás és az import gyorsabban növekedett, mint a GDP, mivel az oroszok költekezésbe fogtak, hogy elfelejtsék a szovjet idők nélkülözését.

Ha eltűnik az olajpárna, akkor Oroszország más államokhoz hasonlóan kénytelen lesz hitelezőkhöz fordulni és lassan leértékelni a rubelt. Ebben a környezetben már a külföldi befektetőknek is beleszólásuk lesz abba, hogyan irányítják az országot - mondta az FT-nek egy neve elhallgatását kérő bankár.