Az aktív eutanázia legalizálásának kérdése komolyan tavaly márciusban merült fel először Franciaországban, annak kapcsán, hogy egy gyógyíthatatlannak nyilvánított nő előbb az igazságszolgáltatástól, majd nyílt levélben magától az államfőtől kérte a "kegyes halál" engedélyezését. Mivel az eset komoly sajtóvisszhangot és társadalmi vitát váltott ki, a parlament akkor úgy döntött, hogy vizsgálóbizottságot állít fel, és nyolc hónap alatt a kérdés minden vonatkozását körüljárták.

Az elkészült jelentésben a testület tagjai úgy fogalmaztak, hogy "az aktív eutanázia engedélyezése sokkal több emberi problémát vetne fel, mint amennyit meg lehetne vele oldani". Jean Leonetti, a bizottság elnöke, aki egyébként neves kardiológus, emlékeztetett arra, hogy az általa még 2005-ben megfogalmazott, a gyógyíthatatlan betegségekhez való orvosi viszonyulást szabályozó jogszabály megnyugtató módon kezeli a problémát.

A Leonetti-törvény ugyanis visszaszorítja az élet minden áron való meghosszabbításának lehetőségét, és kimondja, hogy bizonyos gyógyíthatatlan betegségek esetén az orvosok - kollektívan meghozott döntéssel - a kezelés leállításával "hagyhatják meghalni" a páciensüket, de nem vehetnek részt aktívan a halál elősegítésében.

A parlamenti bizottság tagjai egyébként gyógyíthatatlan betegeket, érintett családtagokat hallgattak meg, és meglehetősen egyszerű megállapításra jutottak: "a betegek azt várják, hogy életük végén ne legyenek egyedül, és hogy ne legyenek elviselhetetlen fájdalmaik". Ezt a megállapítást egy néhány hete közzétett vizsgálat is visszaigazolja.

A párizsi Klinikai etikai kutatóközpontban elvégzett felmérés eredményéből ugyanis kiderül, a 75 évesnél idősebb emberek alapvetően azt várják el, hogy betegségük esetén az orvosok minden lehetséges eszközzel igyekezzenek meggyógyítani őket, és 90 százalékuk elutasítja az aktív eutanáziát. "Bennünket az élet és nem a halál érdekel" - olvasható egyebek mellett a megkérdezettek által kitöltött kérdőíveken.

Az eredmény azért fontos, mert a "kegyes halál" legalizálásáért küzdők is a közvélemény-kutatásokra hivatkoznak, azt állítva, hogy a társadalom 70 százaléka támogatja az aktív eutanáziát. A mostani felmérés eredménye azonban azt jelzi, hogy a leginkább érintettek egészen másként viszonyulnak a kérdéshez.

A halálpártiakat azonban mindez nem zavarja, mint ahogy az sem, hogy Axel Kahn nemzetközi hírű francia genetikus professzor egy nemrég megjelent könyvében az eutanázia támogatói által használt "méltó halál" kifejezést elemezve arra a következtetésre jutott, hogy az valójában a nácik által használt "irgalmas halál" terminológiával egyenértékű.