eur:
410.73
usd:
390.34
bux:
79753.12
2024. november 27. szerda Virgil

Mi lesz, ha elfogy az olaj?

Milyen helyzettel kell számolni, ha elapadnak a világ kőolajforrásai? Erre a kérdésre keresett választ a német hadsereg egyik kutatócsoportja. A szakértők bevonásával készült tanulmányt bizalmasan akarták kezelni, azonban az eljutott a Spiegel című hírmagazin szerkesztőségébe, és a lap közzétette a fontosabb megállapításokat.

A német hadsereg korszerűsítésére létrehozott testület egyik osztálya a várható események elemzésével foglalkozik, és nemrég feladatául kapta, hogy vizsgálja meg: milyen politikai és gazdasági helyzetet teremthet a kőolajforrások kimerülése.

A szakértői csoport úgy véli, hogy már az idei év fordulópontot jelenthet a világ kőolaj-ellátásában, ugyanis a föld mélyében található tartalékok lassan kiapadóban vannak, és nem zárható ki, hogy ez a tény 2025 és 2040 között súlyos biztonságpolitikai következményekkel járhat.

A bizalmas jellegű tanulmány hangsúlyozza, hogy a kőolaj fokozatosan hatalmi tényezővé válik, és a termelő országok kényük-kedvük szerint állapíthatják meg egy-egy hordó árát. Ez komoly zavart okozhat a szabad kereskedelemben, és előfordulhat, hogy az egykori kommunista országokban ismert tervgazdaság és "jegyrendszer" bevezetését vonhatja maga után.

Mindez a hatalmi központok eltolódásával járhat, mert kiváltképpen Nyugat-Európa gazdasága kötődik a globalizáció révén a világ távolabbi részeihez, és ha az ottani országok csődbe mennek, akkor magukkal ránthatják az uniós tagállamokat is.

A "jövőt elemző csoport" szakértői ebben az esetben nem zárják ki a demokráciát fenyegető szélsőséges ideológiák előretörését sem, ugyanis az általános zűrzavart a lakosság jó része valószínűleg az államrend általános válságának tekinti. Konkrét politikai következményként pedig azt "jósolják", hogy Berlin engedékenységre kényszerül Moszkvával szemben, Izraellel kapcsolatos álláspontját pedig a kőolajtermelő arab országok kívánságaihoz kell igazítania.

A Spiegelhez eljutott tanulmány megállapításai nagyjából megfelelnek egy hasonló céllal készített brit elemzés baljós kicsengéseinek. Ezt a londoni kormány felkérésére állították össze, és főbb pontjait a múlt héten a Guardian című újság közölte. Azt a londoni energiaügyi hivatal rutinjellegű elemzéseként igyekeztek beállítani.

A Spiegel azonban rámutat arra, hogy az energiaellátást illető, egyre erősödő nyugati aggodalmakat bizonyítja a két bizalmas jellegű tanulmány szinte egyidejű elkészítése.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Most valóban érvényesül a tűzszünet

Életbe lépett szerda hajnalban az előző nap bejelentett tűzszünet Izrael és a Hezbollah libanoni síita fegyveres szervezet között közel tizennégy hónapos hadviselés után. Az összetett közvetítői folyamatban Izrael az Egyesült Államok diplomatáival tárgyalt, akik egyezségre jutottak a hivatalos libanoni hatóságokkal, melyek végrehajtották az egyezkedést a Hezbollahhal, és kötelezettségeket vállaltak magukra nézve. Izrael mellett Washington és Bejrút is szerződő fél az egyezményben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.27. szerda, 18:00
Szájer József
a Szabad Európa Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×