Infostart.hu
eur:
380.87
usd:
326.07
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára (j3) és Csató Gábor, az alapellátási ügyeletet ellátó Országos Mentőszolgálat főigazgatója (j2) az egységes alapellátási ügyeleti rendszerről tartott sajtótájékoztatón a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Ügyeleti Központjában 2024. november 25-én.
Nyitókép: MTI/Lakatos Péter

Takács Péter: januárban felülvizsgálják a budapesti orvosi ügyeleti rendszert

Az ország többi részéhez hasonlóan Budapesten is csökken az indokolatlan mentővonulások száma az új ügyeleti rendszer bevezetése óta – mondta Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár, aki beszélt arról is, hogy szükség esetén finomhangolásra a fővárosban a rendszer első negyedéve után lesz lehetőség.

Országosan átlépte az egymilliót az új egységes alapellátási sürgősségi ügyeleti rendszer esetszáma – mondta Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára, és hozzátette, a betegelégedettségi mérések az ötös skálán négy feletti osztályzatot adnak az őj szolgáltatásnak, és ez szerinte örömteli.

Budapesten október elsejével vezették be az új sürgősségi ügyeleti rendszert, és az államtitkár elmondta, a fővárosi vezetés kéréseit is figyelembe véve 15 felnőtt és három gyermek ügyeleti pontot alakítottak ki, és egy ügyeleti pont Pesten, egy pedig Budán napközben is fogadja a betegeket. Abban is megállapodott Karácsony Gergely főpolgármesterrel és a Budapesti Önkormányzatok Szövetségével, hogy hónapról hónapra átadják a mentőszolgálat által az ügyeleti pontokon rögzített betegforgalmi adatokat, és az első negyedév tapasztalata után közösen fogják értékelni a rendszer eddigi működését. "Én bízom abban, hogy a polgármesterek és főpolgármester úr is olyan elégedett lesz a rendszerrel, hogy a betegeink" – tette hozzá.

Takács Péter úgy látja, hogy a 1830-as telefonszám Budapesten is jól bevált, és nagyjából 15-20 százaléka az eseteknek telefonos tanácsadás keretében rendezhető, ráadásul az ország többi részéhez hasonlóan Budapesten is csökken az indokolatlan mentővonulások száma. Az államtitkár megjegyezte, ez azért fontos, mert az új rendszer szűk keresztmetszete a mentőautók korlátozott száma.

Takács Péter beszélt arról is, hogy bár október elseje óta megnőtt a sürgősségi osztályok terhelése, ez az esetszám-emelkedés azonban nem nagyobb a szokásos őszi szezonális terhelésnél, és az alapellátási ügyeleti pontok inkább tehermentesítik a sürgősségieket, mert ha be is megy a beteg a sürgősségi osztály kapuján, ha nem igényel kórházi ellátást, át lehet irányítani az alapellátási ügyeletre

Csató Gábor: óránként egy beteg az ügyeleti pontokon

Már több mint 13 ezer beteget látott el az új ügyeleti rendszer Budapesten az október elsejei bevezetése óta – mondta Csató Gábor, és hozzátette, ezek között nem csak fővárosi betegek vannak, hiszen bárki bemehet ezekre az ügyeleti pontokra.

A 16 órától reggel 8 óráig tartó hétköznapi ügyeleti időszakban általában 8-10 beteg jelentkezik, azaz óránként egy beteg sem jut egy-egy ügyeleti telephelyre. A hétvégi időszak is hasonló, akkor 25-30 beteg az átlag a 24 órás ügyeleti időszakban. Csató Gábor hozzátette, este 10 és reggel 8 óra között az éjszaka működő 13 felnőtt és 3 gyermek ügyeleti telephelyen hétköznap naponta kevesebb mint 50 beteg jelenik meg.

"Tehát a kapacitás jól tervezett és biztosan a betegek rendelkezésére áll. A betegeknek mintegy 20 százaléka telefonos tanácsadással ellátható, és összességében az ügyeleti rendszerben megjelenő betegek mintegy 92-93 százaléka enyhe vagy akár halasztható panaszokkal jelentkezik" – mondta a főigazgató. Ezek a betegek így nem terhelik sem a mentőszolgálatot, sem pedig a sürgősségi osztályokat.

Az Országos Mentőszolgálat főigazgatója elmondta azt is, hogy a budapesti háziorvosok már több mint 50 százaléka csatlakozott az új rendszerhez.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Sayfo Omar a migrációs válságról: ha Irán káoszba süllyed, sokan úgy érezhetik, többet veszítenek, ha maradnak

Sayfo Omar a migrációs válságról: ha Irán káoszba süllyed, sokan úgy érezhetik, többet veszítenek, ha maradnak

A Migrációkutató Intézet kutatási vezetője szerint elhúzódó migrációs válságot okozhat a jelenlegi közel-keleti konfliktus. Sayfo Omar az InfoRádióban arról beszélt: a térségben ezzel együtt bizonytalan ideig tartó társadalmi, politikai és gazdasági válság körvonalazódik, és a legrosszabb forgatókönyv esetén emberek tömegei kelhetnek útra a kaotikus helyzetben.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Rommá lőtte a perzsa flottát Washington, elzárta a Hormuzi-szorost Irán, Izrael szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Rommá lőtte a perzsa flottát Washington, elzárta a Hormuzi-szorost Irán, Izrael szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Éjjel támadást indított Izrael ellen a libanoni Hezbollah, az izraeli haderő elsöprő ellencsapással válaszolt, Bejrútot is lebombázták - Jeruzsálem most szárazföldi inváziót mérlegel. Reggel Ali Laridzsáni iráni vezető bejelentette: Teherán nem fog tárgyalni az Egyesült Államokkal. Az USA veszteségeket szenvedett a háborúban: három amerikai katona meghalt, ma reggel baráti tűz miatt lezuhant három amerikai vadászgép Kuvait területén. Közben Izrael és az öbölmenti olajállamok nagyvárosai intenzív támadás alatt állnak, a szövetségesek pedig Teherán térségét bombázzák. Irán megtámadta az EU-tagállam Cipruson található brit katonai bázist is, immáron 13 ország területére terjednek ki a harcok. Teherán a nap folyamán bejelentette: az ellenséges légierő lebombázta a natanzi atomkomplexumot, estére pedig a Hormuzi-szorost is lezárták. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború hétfői eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×